Századok – 1967

Krónika - A X. Magyar–Csehszlovák Jogtörténettudományi Konferencia (Varga Endre) 1469

"KRÓNIKA 1471 burg). Referátuma a pozitivista jogi formalizmus ellenhatásaként a századfordulón keletkezett szabad jogi felfogás (szabad jogi iskola) kezdeteit, kibontakozását, majd elnyomását a hitlerizmus idején s felújulását a háború után, illetőleg a belőle kiágazott rijabb jogi nézeteket ismertette. Már Thieme professzor utalt a német magánjogi kodifikációra, említette az 1900-ban érvénybe lépett birodalmi polgári törvénykönyvet s annak legélesebb egykorú kritikusát, Otto Gierkét, a berlini egyetem híres germanista professzorát. Kifejezetten ezekkel a tárgyakkal foglalkozott Horst Kuntschke docens (Berlin). Referátuma röviden vázolta az említett német polgári törvénykönyv létrejöttének körülményeit a kodifikációs munkálatok kezdetétől (1873) a birodalmi gyűlés által elfogadott végleges szöveg kialakulásáig, s behatóan elemezte — Gierke jogelméleti ós társadalmi felfogásából levezetve — azt a bírálatot, melyet a nevezett a törvénytervezettel szemben (nagy apparátussal s nem hatás nélkül) kifejtett. Kuntschke referátumához közvetlenül kapcsolódott Werner Selnow docens (Berlin), aki szintén igen behatóan foglalkozott Gierke szerepével és hatásával a fenti tárgyakra nézve. Megállapításai szerint az eddig a feudális-germán jogi felfogás képviselőjének tekintett Gierkéről kialakult kép lényeges módosításra szorul, rendszere, nézetei átértékelést kívánnak. A kérdést s a korszak különböző jogi irányzatainak szerepét — rövidebben — más hozzászólók is érintették, az elhangzott vélemények közt az értékelés tekintetében különbségek voltak. Gierke rendszerének a vita során szóba került elvei közül a továbbiak szempontjából a közjog és magánjog viszonyát illető állásfoglalása említendő. Szerinte a két — szétvált — jogágazat között a polgári társadalom jogrendszerében ellentét alakult ki, mely megoldásra, áthidalásra vár. A közjog és magánjog viszonyára konferenciánk több hozzászólása is kitért. így Jean Oaudemet professzor, az Association Internationale d'Histoire du Droit et des Institutions elnöke (Párizs) a két ágazat elhatárolásáról s a szétválasztásukból eredő (pl. a jogi oktatásban mutatkozó) nehézségekről szólt, s egyben rámutatott, hogy a legújabb (polgári) jogfejlődésben a közjog—magánjog megkülönböztetés jelentősége elhalványulóban van. Más érveléssel, illetőleg magyarázattal hasonló megállapításra jutott Eörsi Gyula akadémikus, aki — Gierke művének helyes értékelésére is kiterjeszkedő — hozzászólásában a társadalmi viszonyok alakulásából vezette le a közjog ós magánjog elkülönülését a burzsoá ideológia kibontakozásakor, majd a két ágazat elválasztásának nehézségeit a monopolkapitalizmus korában. Stefan Luby akadémikus viszont arra mutatott rá, hogy míg az említett jelenség a nem-szocialista jogrendszerekben valóban megfigyelhető, addig a szocialista jogelméletben, így a csehszlovák jogtudományban is, a magánjog és közjog megkülönböztetése újból érvényre jut, „habár nem is egészen a két jogágazat kettősségéről való hagyományos doktrína szellemében". Az itt tárgyalt első főtémakörhöz, a magánjog százéves fejlődésének (s a magánjogi kodifikációnak) kérdéséhez még a következő négy referátum tartozott: Rolf Lieberwirth professzor (Halle) Eugen Hubernek, a jelen század elején a svájci polgári törvénykönyv elkészítésében kiváló érdemeket szerzett magánjogtudósnak hallei egyetemi tanári működéséről szólt. Karel Telbizov professzor (Várna) a bolgár civiljog fejlődésének főbb irányait ismertette Bulgáriának a török uralom alól való felszabadulásátóla legutóbbi időkig. Vera Petric docens (Belgrád) az 1844-ben kibocsátott s bizonyos változtatásokkal 1945-ig érvényben maradt szerb polgári törvénykönyv létrejöttét s Szerbia burzsoá jogrendjének kialakulásában játszott szerepét tárgyalta. Végül Jaroslav Morávek levéltáros (Prága) a XVIII. század végétől a XIX. század végéig megjelent osztrák és magyar törvénygyűjteményeket és egyéb hasonló jellegű hivatalos kiadványokat tekintette át. * A konferencia második napjára a magánjogi szerződés, illetőleg a szerződési jog százéves fejlődése volt főtémakónt kijelölve. Az elnöklóst e napon Valentin Urfus kandidátus (Prága) látta el. Bevezető szavai után a megbeszélés Stefan Luby akadémikus vitaindító előadásával kezdődött. Luby rámutatott arra, hogy a szerződés mint jogintézmény tartalma és funkciója a legutóbbi évszázad alatt nagy mértékben átalakult. Ez különösen a kereskedelmi jogi szerződésről mondható el, a liberális kapitalizmusból a monopolkapitalizmusba való átmenet korszakában. A monopolizálódás folyamata alatt a különféle ipari ós kereskedelmi vállalatok, részvénytársaságok, kartellek stb. működésével kapcsolatban a magánjogi (kereskedelmi jogi stb.) szerződések legkülönbözőbb formái kerültek alkalmazásra, így e problémakör a megbeszélésre úgyszólván kifogyhatatlan témákat szolgáltat. Ugyanez mondható a munkajog és a munkaszerződések alakulásáról is az itt tárgyalt korszakban, mely utóbbira nézve a témakör anyagában természetesen más szerződéstípusok is helyet kaptak.