Századok – 1967

Krónika - A X. Magyar–Csehszlovák Jogtörténettudományi Konferencia (Varga Endre) 1469

1472 KRÓNIKA Luby akadémikus, fenti előadásán kívül, az ülésszakra írásban is kidolgozott egy referátumot, mely a polgári jognak s ezen belül különösen a szerződés intézményének Csehszlovákiában az 1918—1944. évek alatt végbement fejlődését tekintette át. A tárgykör megvitatásához a konferencia csehszlovák résztvevői további értékes referátumokkal és hozzászólásokkal járultak hozzá. így Leonard Blanchi docens (Pozsony) az említett témát, a kereskedelmi jogi s általában a magánjogi szerződések szerepét a kapitalizmus korában a gazdasági élet monopolizálódása szempontjából, a csehszlovák polgári köztársaság viszonylatában dolgozta ki. Urfus kandidátus az osztrák kereskedelmi jognak, majd 1918 után Csehszlovákia kereskedelmi jogának, az üzleti szerződések szabályozásának stb. alakulását ismertette. Referátuma a kodifikáció fentebb tárgyalt szempontjából is kiemelést kíván. Ugyancsak mind az előbbi, mind az e napi témakörbe beletartozott Weisz Emilia kandidátus tanulmánya, mely a szerződési jog fejlődését a magyar polgári törvénykönyv tervezeteinek — a polgári korszak sikertelen magánjogi kodifikációs törekvéseinek — keretében tárgyalta. Itt említendő továbbá Gerhard Buchda professzor (Jéna) hozzászólása, aki a kereskedelmi jog köréből a társasági szerződés gazdaság- és társadalomtörténeti jelentőségére s a téma alaposabb feltárásának szükségességére hívta fel a figyelmet. A fentiekkel, a szerződési joggal összefüggésben meg kell még emlékezni arról az eszmecseréről, mely a szerződés szabadságának, illetőleg a szerződési jog korlátozásának kérdésében kialakult. A vita résztvevői, Thieme ós Lentze professzorok, Kunschke docens és Urfus kandidátus a kérdést sok szempontból, történeti perspektívába állítva vették vizsgálat alá. A megbeszélésen szóba került a szerződési szabadság elvének módosulása a kapitalista társadalmak jogrendjének alakulása szerint, s szóba kerültek a szerződésrendszerbe történő hatalmi (közigazgatási, rendőri, katonai stb.) beavatkozások az állam rendkívüli helyzetében: gazdasági válság, háborús állapot, idegen megszállás, fasiszta diktatúra idején. E tárgyra vonatkozott Tóth Árpád adjunktus referátuma is, nely a hadijognak a magántulajdont korlátozó rendelkezéseit ós előkészítésüket a dualizmus-kori Monarchiában vizsgálta. Ide tartozott továbbá Martin Vietor professzor (Pozsony) referátuma és hozzászólása, aki Csehszlovákia 1938—1945 közötti helyzetét elemezte a fenti vonatkozásban: a szerződós intézményének korlátozását, háttérbe szorulását, majd tényleges megsemmisülését ismertette az országra nehezedett kényszerintézkedések, a fasiszta birtokkobzások és jogfosztás, a német megszállók által bevezetett kényszermunka stb. következtében. A szerződési jog és a szerződési szabadság korlátozásaival a fenti hozzászólók, természetesen, nemcsak az előbb tárgyalt gazdasági, kereskedelmi stb. szerződések, hanem a továbbiak szerint ugyancsak tárgyalásra került munkajogi szerződések viszonylatában is foglalkoztak. Az e napra kitűzött témakör további csomópontját ugyanis szociálpolitikai és munkajogi kérdések alkották. A tárgycsoportból elsőnek kell említeni Csizmadia professzor tanulmányát, melyben a szerző Magyarország polgári korszakának munkaszabályozását ós munkaszerződéseit a bennük megnyilvánuló szociálpolitikai tendenciák szempontjából vette vizsgálat alá. A munkavédelemre és társadalombiztosításra vonatkozó jogszabályokat elemezve, végigkísérte azoknak — a társadalmi viszonyokat, a munkásmozgalom helyzetét stb. tükröző — változásait a szóbanforgó évszázad alatt. E tárgyhoz kapcsolódott Sik Ferenc adjunktus referátuma is. A tanulmány a korszak szociálpolitikai irányzatainak ismertetéséből kiindulva, azokat a tényezőket kutatta, amelyek az uralkodó osztálynak a szociálpolitika terén kifejtett állásfoglalásában, osztályszempontjainak a szociális intézkedéseknél való érvényesülésében, indítékul szolgáltak. Az említett további, munkajogi kérdésekkel viszont 3 referátum foglalkozott. Jaroslav Houser kandidátus (Prága) a munkaszerződés történeti fejlődósét ismertette a kapitalizmus korszakában, csehszlovák viszonylatban. Ingetraut M elzer adjunktus (Berlin) a német mezőgazdasági munkaviszonyok szabályozásáról, illetőleg a német mezőgazdasági munkások munkaszerződéseiről tájékoztatott. Szegvári Katalin kandidátus a dolgozó nők védelmének s az anyavédelemnek dualizmus-kori szabályozását dolgozta fel. Az e napra kitűzött változatos témakörhöz még 3 referátum tartozott. Pecze Ferenc kandidátus, a szabadalmi jog keletkezésére és egyetemes történetére tett érdekes utalással, a licencia intézményének kialakulását a magyar szabadalmi (találmányi) jogban kísérte végig. Pap Tibor professzor a magyar családjog (házassági jog) szerződési elemeit vizsgálta a dualizmus korában. Ennek során kitűnt, hogy a magyar törvényhez (1894: XXXI. te.) képest, mely a kötelező polgári házasságot írta elő, az 1918. évi államfordulat után Szlovákiában bevezetett fakultatív polgári vagy egyházi házasság visszaesést jelentett. — Pap professzoréhoz hasonló tárggyal foglalkozott Jifi Klabouch kandi-