Századok – 1967
Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 1449
KRÓNIKA 1451 Befejezésül a hadifoglyok hazaszállításával kapcsolatban beszámott a magyar kommunisták illegális pártmunkára küldéséről. Közülük számosan -— dacolva a fehérterrorral — jelentékeny szerepet játszottak a/, illegális kommunista pártszervezetek helyreállításában, újjászer\ azésében. Jázsa Antal kandidátus, a Hadtörténelmi Intézet tudományos munkatársa részletesen ismertette —- jelentős részben a moszkvai pártarchivumban folytatott kutatásainak új eredményei alapján — az internacionalistáknak a polgárháborúban betöltött katonai szerepét. Véleménye szerint az internacionalisták szerepe a szovjet nép forradalmi harcainak történetében — 1918 nyarát kivéve — elsősorban erkölcsi jelentőséggel bírt. Hangsúlyozta, hogy nemzeti történetünkben a magyar internacionalisták hősi küzdelmét az 1848—49-es szabadságharc és az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság védelme mellett népünk legjelentősebb, tömegeket megmozgató haladó katonai hagyományaként tisztelhetjük. Pach Zsigmond Pál elnöki zárszavában rámutatott arra, hogy az „orosz Október nyomán 1918 és 1919 magyar októbere és márciusa tette lehetővé, hogy a magyar forradalom erői felkészülhessenek s élni tudjanak azzal a lehetőséggel, amely az orosz Október újabb ajándékaként 1945 tavaszán feltárult előttünk. . . így a felszabadulás óta elért minden demokratikus és szocialista vívmányunk egyben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom dicsérete is." A tanári tagozat hírei A Századok és a Történelemtanítás olvasóankétja Az Országos Történelemtanítási Konferencia harmadik napján, 1967. augusztus 31-én délelőtt került sor a történelmi folyóiratok iskolai felhasználásáról rendezett olvasóankétra, melyet Pamlényi Ervin, a Századok felelős szerkesztője vezetett. Bevezetőül Pamlényi Ervin vázolta a konferencia célját. Egyrészt a szerkesztőség szeretne tájékozódni arról, hogy az oktatásban lehet-e, s ha igen, milyen módon, mértékben hasznosítani a Századokat. A szerkesztőség ugyanis a folyóiratot nem a történetkutatók zárt kasztja közlönyének tekinti, hanem olyan orgánumnak, amelynek legfontosabb célja minél szélesebb körök folyamatos informálása a történettudomány újabb- eredményeiről. De az észrevételeken, kritikán kívül a szerkesztőség szeretne pozitív javaslatokat kapni ezen a konferencián arra vonatkozólag, hogyan tudná a Századok a tanárok munkáját az eddiginél jobban segíteni, hogyan járulhat hozzá ahhoz, hogy a történelemtanítás az eddiginél hathatósabban vegyen részt a szocialista tudat alakításában, formálásában. A továbbiakban ismertette a szerkesztőség néhány elgondolását erre vonatkozólag. Felvetette egy konzultációs rovat megindításának a lehetőségót; ebben a legjobb történészek adhatnának választ a tanárok által feltett kérdésekre. Utalt arra, hogy kezdeményezés történt: a Századok évenként jelentessen meg egy olyan beszámolót, amely az előző év tudományos termését kifejezetten abból a szempontból ismertetné, hogy a publikált eredmények milyen pontokon fejlesztik tovább a tananyagot. Ezt a beszámolót természetesen pedagógusok közreműködésével kellene elkészíteni. Ügy véli, hogy egy ilyen beszámoló, ha minden történelemtanár kezébe eljutna, tovább erősítené a történetkutatás és történettanítás elszakíthatatlan kapcsolatát. A Századok ebből a munkából egyre fokozódó mértékben kívánja a maga részét kivenni. Befejezésül ezekre a tervekre vonatkozólag is kérte a résztvevők véleményét. Szabolcs Ottó, a Történelemtanítás főszerkesztője bevezető szavaiban hangsúlyozta, hogy a lap a Művelődésügyi Minisztérium módszertani közlönye, moly kizárólag a módszertani kérdések publikálására hivatott. A lap profiljának kérdését elemezve megállapította, hogy vagy egy népszerű történelmi folyóiratra van szükség, vagy a Történelemtanítás lehetőségeit kellene megváltoztatni, hogy egyben betölthesse a módszertani közlöny és a népszerű folyóirat funkcióit. A fentiekkel kapcsolatban utalt a frissesség ós a terjedelem problémáira. Az előadó beszélt az egyes számok tervezési kérdéseiről, a tematikus számok megjelentetéséről. Felvetette azt a problémát, hogy vajon a folyóirat egyes számainak egy tárgykör köré való koncentrálása több segítséget jelent-e az iskolai munkában, mint különböző témájú vegyes cikkek megjelentetése. Vitakérdésként jelölte meg a lap tartalmi arányait, beosztását is. Az utóbbi években az egyes rovatok közötti arányok eltolódtak a Módszertan ős Szemle rovat javára. E mellett azonban a szerkesztőség gondot fordít 24*
