Századok – 1967

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 1449

1452 KRÓNIKA arra, hogy betekintést nyújtson más országok történettanításába, s állandóan közölje a vidéki tanárok módszertani újításait. Befejezésül a folyóirat olvasottságának kérdésével foglalkozva megállapította, hogy a szerkesztőség szeretné növelni az egyéni előfizetők számát, s egyben biztosítani az intézmények által előfizetett példányok olvasottságát is. A vitában elsőként hozzászóló Nyakas László (Debrecen) a Történelemtanítás olvasottságának fokozása érdekében javasolta, hogy szakmai munkaközösségi értekezleteken kellene megvitatni a folyóirat cikkeit; s bemutató órákon lehetne megvalósítani a lap által javasolt 1—1 órát. A Századokról szólva megállapította, hogy a Történelemoktatás kérdései rovat megnyitása fokozta a pedagógusok érdeklődését; a szakfelügyelők felhívhatják a tanárok figyelmét egy-egy érdekesebb cikk tanulmányozására. Merényi László (Bp.) véleménye szerint elegendő, ha a Történelemtanítás számainak csak a fele tematikus, a többi vegyes legyen, mert így kevésbé fárasztó az olvasónak. Hivatkozva a lengyel példára, sürgette a hazai népszerű folyóirat megvalósítását. Örömét fejezte ki a Századok külső munkatársi gárdájának bővülésével kapcsolatban, majd kifejtette, hogy a tanárok jobban tudnák felhasználni a könyvismertetési rovatot, ha az átfutási idő rövidebb lenne. Dányi Károly (Bp.) helyesnek tartaná, ha a Századok engedne tudományos szintjéből, s a történelem élményanyagából közölne cikkeket. Ha ez az ötlet megvalósíthatatlan, akkor a népszerű folyóirat létrehozásával kellene az ellentmondást feloldani. A Történelemtanítás tematikus számait nem tartja szükségesnek, s javasolja még több olyan írás közlését, amely a gyakorlatban alkalmazható, felhasználható megoldásokat ismerteti. Gyapay Gábor (Bp.) felszólalásában helytelenítette, hogy a Századokat több iskola nem fizeti elő. Ugyanakkor sajnálattal állapította meg, hogy napjainkban egyre ritkábban találkozunk a tudós-tanár típusával. Véleménye szerint a tárgyalt folyóiratok a tanári továbbképzés alapvető segédeszközei lehetnének. Az iskolai munkaközösségekben s a szakköri foglalkozások alkalmával is folyóiratszemle élénkíthetné az összejövetelt. Kósa János (Szabolcs-Szatmár megye) a vidéki tanárok nagy elfoglaltságával magyarázta a folyóiratok iránti érdektelenséget. Hollósi Miklós (Bp.) hozzászólásában rámutatott azokra a nehézségekre, amelyekkel a történelemtanár a szakmunkásképző iskolákban szembe találja magát. Ezért a folyóiratok szerkesztőinek segítségét kérte a tanárok továbbképzéséhez. Porcsalmy János (Debrecen) csatlakozott azokhoz, akik szerint vidéken olvasottság szempontjából nem kielégítő a helyzet. Itt utalt a szakfelügyelet felelősségére. Felvetette, hogy a Történelemtanítás bővebben foglalkozhatna honismereti kérdésekkel is. Javasolta, hogy — hasonlóan a német tanárok folyóiratához — a Történelemtanítás is havonta s nagyobb terjedelemben jelenjék meg. Szakmáry Gyula (Békéscsaba) üdvözölte Pamlényi Ervin bejelentését, mely szerint ezentúl a tanév kezdete előtt a Századok szándékozik beszámolni az elmúlt év új eredményeiről. Kérte, hogy a közelgő jubileum alkalmából a Századok közölje a Magyar Tanácsköztársaság története kutatásának új eredményeit s az alapvető munkák bibliográfiáját. Dicsérettel emlékezett meg azokról a Századokban megjelent cikkekről, amelyeket a tanárok felhasználhatnak, így pl. Bodó László: „A hadtörténeti irodalom és az életrajzi kisregények szerepe a szocialista hazaszeretetre nevelésben" c. írásáról. Hadházi Lajos (Nyíregyháza) elgondolása szerint vidéken ankétok szervezésével lehetne fellendíteni a folyóiratok olvasottságát. Huszka László (Szeged) kérte a folyóiratok véleményét, állásfoglalását a közelmúltban rendezett történelmi vetélkedőkről. Arra is rámutatott, hogy a szakkörök élete nagyobb nyilvánosságot érdemelne a Történelemtanítás hasábjain. Waczulik Margit (Bp.) annak a jogos véleményének adott kifejezést, hogy mindkét folyóirat nélkülözhetetlen a történelemtanár napi munkájának ós önképzésének segítésében. A Századok biztosítja a szakmai ismeretek fejlesztését és útbaigazítást ad a szakirodalomban; ismertetései, bibliográfia ós folyóiraJ;Szemle rovatai egyaránt fontosak a gyakorló pedagógus számára. A történelemtanítás kérdései c. külön rovat pedig egyenesen a pedagógusmunka támogatója. A Történelemtanítással kapcsolatban utalt a tanárok régi kívánságára, a lap terjedelmének emelésére. A hozzászóló véleménye szerint egységes tematika fokozná egy-egy szám jelentőségét, áttekinthetőbbé tenné a problémákat. Ezzel kapcsolatban is hangsúlyozta, hogy a szerkesztőségnek erőteljesebben kellene irányítania a szerzői gárdát az időszerűbb kérdések kidolgozására. Javasolta, hogy a lap közöljön metodikai bibliográfiát. Érdekes kísérletként felvetette a folyóiratok olvasottságának felmérését, s utalt a folyóiratok felhasználásának lehetőségére a szakköri munkában.