Századok – 1967

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 1449

KRÓNIKA A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT HÍREI A központ hírei Elnökségi ülés Társulatunk Elnöksége 1967. november 14-én Ember Győző akadémikus elnökletével ülést tartott, amelyen értékelte a Magyar Történelmi Társulat alapításának 100. évfordulójával kapcsolatos rendezvényeket, majd megvitatta a Társulat jövő évi munkatervének elvi és gyakorlati kérdéseit. Tudományos ülés a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományi Osztálya és a Magyar Történelmi Társulat a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából 1967. november 3-án a Magyar Tudományos Akadémián tudományos ülést rendezett. Pach Zsigmond Pál akadémiai 1. tag elnöki megnyitójában felhívta az ünnepi ülés közönségének figyelmét arra a tényre, hogy az Októberi Forradalom ötvenedik évfordulóját csaknem egyidejűleg ünnepeljük a Tőke első kötete megjelenésének századik évfordulójával, tehát „történeti egységben idézzük fel a szociális forradalom tudományos előrelátását és első gyakorlati megvalósítását". A továbbiakban — elemezve Marx és Lenin munkásságát — Pach Zsigmond Pál rámutatott arra, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom „meggyőző erejű történeti bizonyságát nyújtotta a marxi—lenini elemzés tudományos megbízhatóságának". Dolmányos István kandidátus, egyetemi docens, Társulatunk titkára, „Eszmei viták, módszertani kérdések az Októberi Forradalom kutatásában" címmel tartott előadásának bevezetésében megállapította, hogy a marxista ós polgári ideológia párharcából az idők folyamán egész sereg vitakérdés kapcsolódott ki, fokozatosan, mert beigazolódott a marxista álláspont helyessége. így a polgári tudományban ma már aligha merik kétségbevonni az Októberi Forradalom nagy történelmi súlyát, jelentőségét; egyre kevésbé szerepel vitakérdésként az a probléma, hogy lehet-e, s kell-e bírálni az antant hatalmak intervenciós politikáját. Különösen érdekes az a fordulat, amely Lenin történeti alakjának megítélésénél mutatkozik a polgári történetírásban. A továbbiakban az előadó ismertette az Októberi Forradalom legidőszerűbb és legfőbb történeti vitakérdéseit. Rámutatott arra, hogy a polgári történetírás elsősorban cáfolni igyekszik az Októberi Forradalom nemzetközi jellegét és érvényét. Ezért hangoztatják, hogy az októberi forradalom oroszországi jelenség, melynek nagy a világtörténeti súlya, de az oroszországi változások nem állnak szerves kapcsolatban a világ más részein végbemenő fejleményekkel. Más divatos nyugati elméletek szerint a szovjet hatalom a cárizmus folytatása; s a kommunizmus ázsiai jellegének elméletét is megszerkesztették. Az előadó a fenti elméletek kritikus ismertetése után nyomatékosan aláhúzta, hogy az Októberi Forradalom polgári magyarázatai azonos célt szolgálnak: azt szeretnék elhitetni olvasóikkal, hogy mindannak, ami Oroszországban történt, semmiféle kapcsolata sem lehet a Nyugattal. Az előadás további részében Dolmányos István elemezte és cáfolta azokat a nézeteket, amelyek a polgári történetíráson belül nemcsak a marxizmust, de a demokratizmus bármiféle elemét is eltagadni igyekszenek az Októberi Forradalomtól (pl. október egyszerű katonai puccs stb.). Dolmányos István előadása második részében a szovjet történetírásnak az orosz forradalmak — főleg az Októberi Forradalom — történetének szakszerű feltárására irányuló törekvéseit tárgyalta. A húszas évek munkásságának kiemelése után rámutatott az utolsó évtized kutatómunkájának fontosságára, amely az Októberi Forradalom tör-22 Századok 1967/6