Századok – 1967
Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1424
FOLYÓI R Л TSZ К MI, E 1443 tott állami népművelés kora. (Az ellenforradalmi korszakot öleli fel.) VI. Az egységes (vagy átfogó) szocialista népművelés kora. A taíiulmány harmadik része a népműveléstörténetírás módszertani kérdéseit érintve a forrás- és adatkezelés korrektségének és az általános történeti tájékozottságnak a fontosságára hívja fel a figyelmet. 4. sz. — ÁGH ISTVÁN: Egy falu változásai. Riportszerű felmérés a Veszprém megyei Iszkáz község helyzetéről, visszapillantással a népi demokratikus időszakra. Érinti az életszínvonal, a foglalkozási rétegződés, a lakosság politikai ós társadalmi mentalitásának, valamint a kulturális ellátottságának alakulását. — Sz. KÖNYVTÁROS 16. évf. (1966) 8. sz. — KRAJCZÁK IMRE: Megkerült egy munkásmozgalmi könyvtár c. írása a szolnoki munkásmozgalom értékes emlékének, a fűrósztelepi, 1912-ben alapított munkáskönyvtárnak sorsát tárja elénk. 10. sz. — NYILAS MÁRTA: Százéves a Nyomdászkönyvtár c. írásából megtudjuk, hogy a könyvtár egyidős az egylettel. 1866-ban a könyvtárnak 600 kötete volt. 1919-ben már 10 000. A legrégibb szakszervezeti könyvtárban már 1869-ben olvasták Marx Tőkéjét. 17. évf. (1967) 2. sz. — SIMAY NORBERT: A százéves szakszervezeti könyvtármozgalom ünnepe c. cikke a Nyomdász Könyvtár százéves történetét idézi. Ebben a könyvtárban kerültek a magyar munkásság kezébe Marx, Engels munkái. A könyvtár fennmaradt irattára dokumentuma a hazai művelődóstörténet szempontjából jelentős. — H. TÖRTÉNELEMTANÍTÁS XI. évf. (1966) 4. sz. — TÓTH LÁSZLÓ: Általános és középiskolai történelemtanításunk főbb feladatairól az 1966— 67-es tanévben címen az iskolatörvény megvalósításának jelenlegi szakaszában adódó munkát részletezi. — SZEBENYI PÉTER: AZ általános iskolai történelemtanítás reformjának első lépései címen (befejező része az 5. számban) az 5. és 6. osztályban szerzett kezdeti tapasztalatokat ismerteti, az új tanterv, az új tankönyvek adta lehetőségeket ós feladatokat körvonalazza. 6. sz. — HEGEDŰS SÁNDOR: Történelmi alternatívák elemzése címen az önálló gondolkodásra való nevelés korszerű igényére hivatkozva, a történelmi események elemzésénél, tanításánál az illető esemény alakulásánál megalapozott variációs lehetőségeire történő figyelemfelhívás jelentőségét tárgyalja. Véleménye ezerint a lehetőségeket latolgató, elemző módszer kizárja a mechanikus determinizmus merev és egyszerűsítő álláspontját, a történelmi fatalizmus jelentkezését, és hozzájárul a tanulók logikai készségének, kombinatív képességének fejlesztéséhez, lehetőséget nyújt, hogy a ma embere okuljon a múlt eseményeiből és hibáiból. XII. évf. (1967). 1. sz. — Az e számban megjelent cikkek módszertani segítséget nyújtanak, általános és középiskolai tanárok számára, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom történetének tanításához. — K. ÜJ ÍRÁS. VI. évf. (1966) 11. sz. — P. VINOGRADSZKAJA Október után Moszkvában címen érdekes képet rajzol a moszkvai forradalmi bizottság első napjainak nehéz, de céltudatos és eredményes munkájáról, a proletariátus munkalendületéről, a tisztviselők három hónapos fizetett sztrájkjáról és a Malinovszkaja által irányított kultúrmunka fellendüléséről. Október első évfordulóján Lenin javaslatára művészi emléktáblát helyeztek el a Kreml falában. A leleplezési ünnepségen a sebesült Lenin is beszédet mondott. — MÜNNICH FERENC önéletrajzi részlet címen kalandos diákkorát, világháborús katonaéveit, orosz hadifogságba esését s az omszki, majd a tomszki hadifogolytáborban bekövetkezett forradalmi öntudatosodását ismerteti regényes formában. Ezen az úton jutott el társaival együtt az orosz forradalomban való fegyveres részvételig, a Szemjonov kozák atamán és a tomszki ellen forradalmárok elleni harcig. 12. sz. KÖPECZI BÉLA Esze Tamás emlékére címmel Esze Tamást mint az egyik legnagyobb jobbágypolitikust ós katonai szervezőt mutatja be. A hegyaljai felkelésben és a Rákóczi-szabadságharcban önálló erőként fellépő jobbágyság nem csupán a maga osztályérdekeiért kötötte fel kardját, hanem az ország függetlenségéért is. Énnek érdekében anélkül, hogy alapvető osztálykövetelését, a hajdú szabadságot feladta volna, kész volt más osztályokkal, főképpen a nemességgel szövetkezni. „Meggyőződésünk, hogy Magyarországon éppen a hosszú időn át tartó idegen elnyomás miatt a nemzet és főleg a nemzeti ideológia — ha feudális alapon is — viszonylag hamar kifejlődött. Nem az úri mákony, hanem ez a fejlődés vezette a magyar jobbágyságot a függetlenségi eszme elfogadásához és a nagy kuruc szabadságharc kirobbantásához." A nem nemesi hazafias ideológia kialakulását és tartalmi jegyeit is tetten lehet érni Esze Tamás megnyilatkozásaiban. - B.