Századok – 1967
Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1424
1444 FOLYÓIRATSZEMLE 1444 VILÁGOSSÁG VII. évf.' (1966) 11. sz. -HERMANN ISTVÁN „AZ ember szabad legyen . . ." címen a Prométheuszmítosznak felvilágosodás korabeli arculatát mutatja be. A felvilágosodás Prométheuszt elsősorban mint a világot megváltoztató, az emberiséget az értelemmel megajándékozó, az istenek ellen forradalmi elszántsággal küzdő titánt emeli mitikus hőssé. Beethoven viszont Prométheuszon túllépve már közvetlenül a forradalmi tömegek hősiességét szólaltatja meg IX. szimfóniájában. Shelley újból felfedezett Prométheusza a polgári világban való keserű csalódás kifejezője. A Prométheusz-figura később teljesen kiszorul a polgári irodalomból. — FALUS RÓBERT Prométheusz mártíromsága címen Iverényi Károly új Prométheusz-könyvével száll vitába. Tagadja, hogy a Leláncolt Prométheusz középső tagja lenne Aiszkhülosz triológiájának, s tiltakozik a mítosz egzisztencialista értelmezése és történetietlen átpszichologizálása ellen anélkül, hogy kétsógbevonná Kerényi mélyértelmű kérdésfeltevéseinek és éleselméjű elemzéseinek tudományos jelentőségét. — Szu-HAY-HAVAS ERVIN Karthágói istennő etruszk szentélyben címen hírt ad a görög nevén Pyrginek nevezett etruszk kikötővárosban 1964-ben feltárt nagyjelentőségű leletekről. A háromrészes aranylapokon található pun-etruszk feliratok talán lehetővé teszik az etruszk nyelv megfejtését. A két feltárt etruszk szentély Asztarte-kultusza pedig az etruszk vallásra gyakorolt karthágói hatás bizonyítéka. 12. sz. — GECSE GUSZTÁV Jézus-e a Krisztus? címen a keresztény Jézus Krisztusképben rejtőző dualizmust mutatja be: egyrészt a zsidók „isten-emberét" és „szenvedő szolgáját" váró messiását, másrészt a hellenisztikus vallások megváltó, meghaló és feltámadó istenét. Erre az ellentmondásra már a kereszténység ókori racionalista kritikusai is rátapintottak. Ez áll a középkori keresztény eretnek és zsidó, valamint arab valláskritika középpontjában is. A polgári fejlődéssel kibontakozó modern racionalista biblia-kritika jobbára teológiai módszere ós apologetikus célzata ellenére is hozzájárult a Krisztus-probléma tudományos feldolgozásának útjában álló akadályok eltávolításához. — BERECZKY LÓRÁND Festészet a katakombákban címen a keresztény katakombák művészeti stílusainak és szimbólum-rendszerének elemzése alapján kimutatja azt a rendkívül szoros, nemcsak formai, hanem tartalmi összefüggést is, amely a korai kereszténység és a keleti hellénisztikus, császárkori vallási kultuszok között fennáll. VIII. évf. (1967) 1. sz. — SIMON RÓBERT Arábia az iszlám előestéjén c. tanulmánya első részében az észak-arab gazdaságitársadalmi-politikai viszonyokat teszi részletes vizsgálat tárgyává az V. században. Az észak-arabok mozdulatlan történelmét a bizánci és az iráni nagyhatalmak versengése hozta mozgásba. Emiek a mozgásnak természetét ós jellegét viszont Észak-Arábia lakóinak gazdaságitársadalmi fejlettsége szabta meg. A fejlődés fő tényezőjének azt az ellentmondást lehet tekinteni, amely az iszlám fővárosában, Mekkában az előre törő kereskedelem és a nemzetségi-törzsi társadalom között fennállott. — SÜKÖSD MIHÁLY A louduni ördögök c. tanulmányában a daemonopathia hysteria kórjának a XVII. századi Franciaországban a louduni orsolyita apácák körében való elhatalmasodásának groteszk és tragikus történetét írja meg. Ennek áldozata egy liberális szellemű katolikus pap, Urbain Grandier lett, akit Johanna apácafőnöknő és társnői elfojtott és gyűlöletté torzult szerelme az ördöngösség vádjával máglyára küldött. — SZUHAY-HAVAS ERVIN A természet lánca címen a modern őslénytan kialakulását tárgyalja. A kipusztult ősállatok kövületeinek, az amerikai mastodon, a szibériai mammut csontmaradványainak felfedezésével szakadás támadt a lényeknek még a Teremtő által elszakíthatatlanul összefűzött láncában. Az amerikai közepes vagy amatőr paleontológusok nem is merték levonni az ebből adódó tudományos következtetéseket, és megalkuvó elméletekkel igyekeztek eltüntetni a szakadást. A francia Cuvier katasztrófaelmélete — ha nem is a fejlődés, de legalább is a változás elismerésével —, Lamarck evolúció-tana, Erasmus Darwin nottinghami orvosnak fejlődéstana viszont egy új tudomány, a modern őslénytan kialakulását segítette elő. 2. sz. — HAHN ISTVÁN Papok, remeték, szabadságharcosok Júdea pusztájában címen a holt-tengeri tekercsek kutatásának két évtizedét ismerteti, kitérve a legújabb, a magyar közönség előtt jórészt még ismeretlen felfedezésekre ós publikációkra is. A kumráni tekercsek felfedezésének jelentőségét a bibliakutatás szempontjából az adja meg, hogy az eddig legrégibbnek és leghitelesebbnek tartott maszorótikus szöveggel egyenrangúsította a Septuaginta alapjául szolgáló változatot és a szamaritánus Pentateuchuszt. A kumráni közösség is differenciáltabb képet mutat az újabb leletek megvilágításában. Egyre inkább utat tör magának az a felfogás, hogy az esszénus irányzaton belül is különböző, helyileg és időbelileg is differenciált