Századok – 1967

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1424

1440 FOLYÓIRATSZEMLE 1440 menetközben visszalépett a kiprovokált választásoktól. A választások során a szociáldemokraták kárára kialakult nagy aránytalanságokat aztán a két munkáspárt képviselőiből alakult hatos bizottság kiküszöbölte. Ezzel sikerült megerősíteni a munkásegységet a szociáldemokrata pártkongresszus előkészítésének és a kisgazdapárti összeesküvés leleplezésének az erők polarizálását hozó kritikus időszakában. 3—4. sz. — SÍPOS GÉZA: A KISz zászlóbontása Szegeden c. kétrészes tanulmányában azt a folyamatot ismerteti, melynek során az elvi egységet, vonzó programot ós eleven mozgalmi életet egyaránt nélkülöző DISz 1956 október folyamán Szegeden széthullott, és ezzel akaratlanul is utat nyitott az ellenforradalmi vezetés alá kerülő, az egyetemi és főiskolai ifjúság ellenforradalmi egységét kialakító Magyar Egyetemisták ős Főiskolások Egységes Szövetségének. Az ifjúsági mozgalom az ellenforradalom fegyveres leverése után is nehezen emelkedett ki a válságból. A DISz felbomlása után megalakult különböző ifjúsági rétegszervezetek, a Magyar Forradalmi ífjumunkás Szövetség, az Egységes Parasztifjuság Országos Szövetsége, a Magyar Egyetemisták ós Főiskolások Egységes Szövetsége és a Magyar Diákok Nemzeti Szövetsége még az osztályálláspontra való helyezkedés után is nehezen találták meg a megfelelő ideológiaipolitikai irányt. Az eszmei-politikai tisztulás a KISz 1957 márciusi zászlóbontásával kezdődött meg. A KISz-be aztán gyorsan, alig két hónap leforgása alatt beolvadtak a különböző rétegszervezetek. Ezzel újból létrejött a magyar ifjúság egységes szervezete a kommunista elvi egység, az ifjúság különböző rétegei szerint differenciálódó program s a változatos, sokszínű mozgalmi élet talaján. 1957 tavaszán a tulajdonképpen meg sem szűnt népszerű Úttörő Szervezet is megújhodott szervezeti-tartalmi szempontból egyaránt. A KISz I. országos értekezletének időszakában Szegeden már 86 KISzalapszervezet működött 3444 taggal. — B. VASI SZEMLE XXI. évf. (1967) 1. sz. — BÉKEFI ANTAL Adatok Kőszeg zenetörténetéhez 1711—1848 c. tanulmánya (I. rósz 1966: 4. sz.) először a kőszegi toronyzenészekre, majd az iskolamesterek zenei tevékenységére, végül a korcsmák és vendégfogadók zenészeire vonatkozó gazdag adatanyagot ismerteti, kitérve többek között a zenészek életmódjára, az orgonaépítésre, harangokra. — KATONA IMRE A Vas megyei keramikus hagyományok és a magyarszombatfai kerámiagyár c. tanulmánya (I. rósz 1966:4. sz.) kiemeli a Batthyányak németújvári uradalmába 1622-ben betelepített anabaptista habánok szerepét, akik a tájon már régóta hagyományos jobbágyi fazekasság, népi gerencsérség egyszerű ólommázas technikáját a fejlettebb ónmázassal ós fejlettebb formákkal váltják fel. A népi gerencsérség és a habán kerámia csekély kölcsönhatását illetőleg a tanulmány a területre egyszerre ható magyar ós osztrák befolyás különböző, egymást ellensúlyozó jellegére utal. A tanulmány ezután ismerteti a földesúri szolgálatból az anabaptisták üldözése során kikerült habánok technológiájának átalakulását (melyet az ónmázas technikához szükséges speciális anyagbeszerzés a földesúri pártfogás megszűntével előállt megnehezedésével magyaráz). A habán kerámia harcban a piacokért a helyi gerencsérekkel, fokozatosan alsóbb társadalmi rétegek használatába kerül; ezt a darabok stílusa is tükrözi. A fajansz korlátozott felhasználási lehetősége azonban biztosítja az ősi ólommázas technikát használó gerencsérek fennmaradását a paraszti piacon még a jobbágyfelszabadítás után is szinte napjainkig, mikor e még élő fazekas hagyomány az új magyarszombatfai kerámiagyárnak szolgál bázisául. — BENCZE JÓZSEF Vas megye nevezetes tapasztalati (empirikus) gyógyítói c. tanulmánya (I. rész 1966: 4. sz.) a XVII— XVIII. századig visszanyúló kéziratos ember- és állatorvoslási könyveket ismertet. — HARGITA GÉZA Kresznerics Ferenc, a tudós nyelvész polihisztor születésének 200. évfordulója alkalmából egy tréfás versét idézi, melyet a Vas megye nyugati részét 1809-ben 110 napig megszállva tartó és sarcoló franciák kivonulása alkalmából írt: a benne felhasznált népi szójátékok révén érdekes dokumentuma ez a franciák emlékének a népi tudatban. — HÁZI JENŐ három vasmegyei vonatkozású oklevél szövegét közli az 1233, 1279, 1310. évekből; közülük az első egy Szentpétery Kritikai Jegyzéke által nem említett királyi oklevél, melyben a király a németek elleni harcokban kitűnt három testvérnek Vas megyei várföldet adományoz. — CSATKAI ENDRE a sitkei templom egy soproni szobrász által készített szószéke ós főoltára körül a munka minőségének értékelése során 1779-ben támadt érdekes perlekedést ismertet. —- V.