Századok – 1967

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1424

FOLYÓIRATSZEMLE 1441 Kulturális, ismeretterjesztő és szépirodalmi folyóiratok ALFÖLD XVIII. évf. (1967) 1. sz. — BÁN IMRE A Száz fabula megjelenése 400 éves fordulójának alkalmából Heltai Gáspárról közöl rövid méltató megemlékezést, kiemelve a mű korabeli aktualitását, magas szintű művészi ábrázolását, a magyar reneszánsz legszínvonalasabb ironikus stílusát. — SZENDREI ISTVÁN a XVII. században viszonylag szélesen adományozott hajdúszabadságok elvesztésének okait kutatja, rámutatva, hogy ezek minden későbbi bécsi elismertetésük ellenére is a XVIII. században mindig elvesztek akkor, ha valamely nagyhatalmú földesúr érdekeivel ütköztek. A cikk közli a Torda megyei Gyéresnek 1610-ben adományozott, igen széleskörű jogokat biztosító, 1763-ban azonban szintén hatályát vesztett szabadságlevelet. 2. sz. — BIMBÓ MIHÁLY Történeti szempontok a népi írók mozgalmának megértéséhez c. tanulmánya (I. rész 1967: 1. sz.) a mozgalom ideológiáját filozófiai logikai elemzésnek veti alá tudatosan elvonatkoztatva azt a konkrét irodalmi művek analízisétől. A bevezetőben vizsgálja az ellenforradalomból kiábrándult, döntően kispolgári és paraszti származású értelmiségiek útkeresését kifejező mozgalmakat: A Sarló, az Erdélyi Fiatalok, a Szegedi Fiatalok törekvéseit, majd a Bartha Miklós Társaságot, mely az elégedetlenkedni kezdő, heterogén ideológiájú értelmiségi fiatalokat fogja össze, végül erősen balra is tolódva. Egyéb kisebb jelentőségű reformtársaságok után a 30-as évek elején indul meg a népi írók mozgalommá szerveződése is. A mozgalom története kót periódusra bontható; 1938-ig a Márciusi Front széthullásáig, és ettől kezdve a háború végóig. A mozgalomban szerző a rendszertől eltávolodó ós részben azzal szemben is álló középrétegek egy részének elégedetlenségét látja kifejeződni, amelyet azonban a kormány még inkább elviselt sőt diszkréten bátorított is, mintsem hogy a kommunista befolyást engedje megerősödni. E politika jegyében tett kísérletet megnyerésükre 1935-ben. Gömbös demagóg szándékai és elvtelensége azonban csakhamar lelepleződvén, a mozgalom második periódusában eljut a csúcspontra: a legközelebb jutva ahhoz, hogy nacionalizmusát leküzdve, és túllépve paraszt-központúságán, központja legyen egy, a fasizmus és a vele összefonódott nagybirtok és nagytőke elleni demokratikus munkás-paraszt összefogásnak. A tanulmány ismerteti a balratolódás külső és belső okait, hangsúlyozza azonban, hogy a mozgalom következetlenségei és belső ellentmondásai a Márciusi Frontot végül is 1938-ra felbomlasztották, s míg az írók egy része tovább radikálizálódott és határozottan baloldalivá vált, addig nagyobb részük inkább jobboldali irányba indult el: áldozatává válva a felülről való reform demagógiájának. A tanulmány rámutat arra, hogy a népi írók mozgalma kiábrándulásból született, abból keresett kiutat, de nem tudott megszabadulni illúzióitól, s így a mozgalom története maga is kiábrándulások sorozatából áll. 3. sz. — SÁPI LAJOS A városrendezés múltja Debrecenben c. tanulmánya a mai város területén összefutó középkori nemzetközi kereskedelmi útvonalak központjában létrejött első településektől kezdve vizsgálja végig a város építészeti kialakulását: a kézműipar a középkori város gyors népesedését eredményezve, a három első települést egyre összóbbhozza ós közepén templomos főteret alakít ki. A terjeszkedő várost övező városárok felé tölcséres vásártér funkciójú utcák mutatnak; a XVIII. század második felétől már a városon kívül is létrejönnek újabb települések. A régi várost (melynek jellegzetes háztípusait is ismerteti) 1802-ben tűzvész pusztítja el: utána már az új európai stílusokban épül ki és alakul tovább a kapitalizmussal együtt növekvő város: a tanulmány részletesen elemzi az e korból megmaradt néhány jellegzetes utcaképet. — V. MŰEMLÉKVÉDELEM. X. évf. (1966) 4. sz. — CSÁSZÁR LÁSZLÓ A magyar műemléki kastélyok helyzete és védelmi problémái c. cikke legfőbb jellemzői ismertetésével felsorolja 37 műemlékileg igen értékes, de rosszul kihasznált kastélyunkat, valamint követendő mintaként azokat a kastélyokat, melyek szakszerű helyreállítás során megfelelő felhasználást nyertek. Közülük több eddig kevéssé ismert, anyagi ós építészeti kultúrák történetének szempontjából azonban jelentős és a történész figyelmére is méltó épület. —- VOIT PÁL a moszvaji kastély építésének történetét ismerteti, gazdag levéltári anyag alapján oszlatva szét az eddigi építtetőknek vélt Lamotte grófok francia eredete révén a kastély körül a lakosság között kialakult igen jellemző legendákat; a kastélyt valójában a báró Szepessyek építették, az antik isteneket parodizáló híres falképeket is ők készíttették, pármai metszetek után: Lamottekézre a kastély csak később, házasság révén jutott. — BALOGH ANDRÁS a martonvásári Brunswick-kastély rövid épí-