Századok – 1967

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1424

1430 FOLYÓIRATSZEMLE 1430 már elveti ezt a nyelvjárást, a harmadik pedig ezenkívül — legalább is írásban — egy másik nyelvjárást tekint követendő mintaképnek, és pedig a Baranya megyében, a Duna-Dráva-szögben otthonos, a hangsúlytalan szótagokban ő-ző nyelvjárást. Ennek a nyelvi normának elterjesztői a baranyai származású papok (Szeremlyéni Mihály, Beythe István) és írók (Tinódi Lantos Sebestyén) voltak. A török fogságba esett Sopron megyei Wathay Ferenc alkapitány kézirati hagyatékában, elsősorban dalaiban már tudatosan jelentkezik ez a nyelvi eszmény. 3 — 4. füz. — TELEGDI ZSIGMOND: A nyelvtudomány történetéhez („történeti nyelvtan" ) címen J. Grimm német nyelvtana I. kötetének 1819-ben való megjelenését, pontosabban annak előszavát a történeti nyelvtudomány megszületéseként értékeli. — INGRID WEINTRITT: A magyarországi németség irodalmi nyelve c. tanulmányában a 220.000 főnyi magyarországi németség történetének ós jelenlegi helyzetének felvázolása után részletes szó- és nyelvtani elemzések során arra a megállapításra jut, hogy a magyarországi németség irodalmi nyelve elhalóban van. A hazai német újság- ós más kiadványok, pl. tankönyvek, naptárak viszont az eddig túlnyomó osztrák nyelvi hatás mellett egyre inkább kelet-német hatást mutatnak. — B. ANTHROPOLÓGIAI KÖZLEMÉNYEK X. évf. (1966) 1 — 3. sz. — LIPTÁK PÁL — BOKOSNÉ MARCSIK ANTONIA: Szeged— Kúndomb avarkori népességének embertani vizsgálata c. tanulmánya szerint a telep lakossága az alattyáni avarkori népességhez áíl legközelebb. „Joggal feltételezhető, hogy ezekben a temetőkben a továbbélő őslakosság csontmaradványai maradtak fenn." — KISZELY ISTVÁN: A szentendrei longobárd temető embertani vizsgálata c. írása tekintélyes vizsgálati anyag alapján arra következtet, hogy a temető a VI. századból maradt reánk. — KRALOVÁNSZKY ALÁN: Antropológiai adatok a honfoglalók sámánhitéhez c. közleménye egy 1920-ban Tata-Tóváros— Homokbánya területén talált ún. antropomorf leletet elemez orvos-, vallás-és zenetörténeti összefüggésben. A lelet: emberfej formájára kialakított finoman iszapolt, téglavörös színűre égetett agyag fúvóhangszer. A IX—XI. században lehetett használatban. A szerző a lelet értelmezése során megállapította: „ . . .az első legkorábbi magyar művészeti emberábrázolásunk, legkorábbi orvostörténeti eszközünk, hangszerünk és sámán hitű őseink samánisztikus tárgyi emléke." 4. sz. THOMA ANDOR: A vértesszőllősi ember c. írása ismerteti az 1965-ben napvilágra került két emberi egyén fosszilis maradványait az alsó-paleolitikus Budakultúrának vértesszőllősi telepéről. A vértesszőllősi ember a nála későbbi Swanseombe-i emberrel leszármazási kapcsolatban álló Archanthropus volt. — H. ARCHEOLÓGIAI ÉRTESÍTŐ 93. köt. (1966.) 1. sz. — CSALLÁNY DEZSŐ: A székely-magyar rovásírás történetéhez. A székely rovásírás XV.—XVI. században bekövetkezett változásainak részletes elemzését adja a karácsonyfalvi és székelyderzsi feliratok alapján. A vizsgálat eredménye szerint a székely rovásírás nem finnugor, hanem belsőázsiai türk eredetű. — GABLER DÉNES: Munera pannonica. Magánszemélyek közcélú adományai Pannoniában. A római városok középítkezóseit zömmel vagyonos polgárok adományaiból, munerából építették. Az adományozást megörökítő feliratokból sok következtetés levonható a városok vezető rétegeinek helyzetére, jövedelmére stb. A tanulmány a pannóniai városok adományozásokra vonatkozó feliratait vizsgálja. Megállapítja, hogy a feliratok zöme a II. századból, Septimus Severus uralkodása idejéből való. Ez is megerősíti a feltevést, hogy ez volt Pannónia gazdasági virágkora. Az adományok zöme (73%) szakrális építkezést szolgál, a drágább középítkezéseket Pannóniában állami költségen végezték. Az adományozók zöme katona, s ez a többi provinciától eltérő pannóniai sajátosság. — KOZÁK KÁROLY: Félköríves szentélyű templomaink a XI. században c. tanulmányában megvizsgálva legkorábbi templomaink építkezési módját, arra a következtetésre jut, hogy Magyarországon a legelső keresztény templomok a XI. század első felében egy nagy félköríves szentéllyel épült bazilika-stílusban készültek, s csak a XI. század második felében kezdtek épülni három félköríves szentéllyel épült bazilika stílusú templomok. — Sz. CZEGLÉDY ILONA: Előzetes beszámoló a diósgyőri vár 1964. évi feltárási munkáiról. Az 1963 őszén és 1964-ben végzett ásatás a várpalota és a külső védőfal közötti területet tárta fel. Ennek alapján most már biztosan megállapítható, hogy Nagy Lajos alatt épült fel, korábbi előzmények alapján a négyzetes alaprajzú négytornyos kővár. Mária és Zsigmond alatt kezdődött a külső védőfal építése, majd Mátyás alatt épült ki bővebben. — ZLINSZKY J.—ZLINSZKYNÉ STERNEGG M.: ,,Postes insuper emblematc conspicui". A tanulmány Bonfininek a címben idézett szövegét elemzi. A szöveg