Századok – 1967

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1424

FOLYÓIRATSZEMLE 1431 Mátyás palotájának leírásakor az ajtók díszítésére vonatkozik. A közlemény kifej­ti, hogy a szövegben szereplő embléma terminus berakást, intarziát jelent. A pa­lota ajtói tehát berakással voltak díszítve. — H. BÉKE ÉS SZOCIALIZMUS. IX. évf. (1966) 12. sz. — EZEKIASZ PAPAIOANNOU Ciprus függetlenségéért és haladásáért címen a ciprusi munkáspárt megalakulásának 40. évfordulója alkalmából ismerteti a Ciprusi Kommunista Párt és utódja (1941-től) a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) megalakulásának körülményeit. Méltatja és értékeli a párt tevékenységét a második világháború, majd az angolok elleni fegyveres harc és a zürichi—lon­doni egyezmények utáni időszakban. X. évf. (1967) 6. sz. — A Lengyel Munkáspárt megalakulásának 25. évfor­dulójára c. cikk az 1942 januárjában meg­alakult LMP antifasiszta programját ós a megalakulást követő szervezeti fejlődésót ismerteti bevezetőben. Részletesebben tár­gyalja a párt fegyveres harci szerveinek történetét. A Gwardia Ludowa a LMP irányítása alatt a lengyel ellenállás első ós egyetlen olyan szervezete volt, amely rendszeres és tömegméretű partizánhar­cot indított. Később — miközben a LMP 1943 áprilisában elítélte a londoni kormány szovjetellenes lépéseit — szoros szövetséget alakított ki a Szovjetunióban megalakult Lengyel Hazafiak Szövetségével és sike­res tárgyalások után 1943 végére a hazai szocialista és paraszti radikális szárnnyal együtt megalakították a Krajowa Rada Narodawa-t, — ez a népi államiság csírá­ját jelentette —, megalakult az Armia Ludowa a Gwardia Ludowa-ból és a köréje tömörült más demokratikus harci szerve­zetekből. A cikk a továbbiakban vázlato­san végigkíséri a LMP szerepét és politiká­ját a népi demokratikus átalakulásban 1948 decemberéig, a Lengyel Szocialista Párttal való egyesülésig, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt létrejöttéig. — H. J. DEMOGRÁFIA IX. évf. (1966) 3. sz. JACQUELINE HECHT: A demográfiai gon­dolat fejlődése Franciaországban. A fran­cia demográfiai intézet (I.N.E.D.) mun­katársának eszmetörténeti esszéje átte­kinti a népesedés, a népszaporulat prob­lémájáról, mint társadalmi problémáról alkotott vélemények, felfogások alaku­lását a francia szellemi életben: ideológiá­ban, filozófiában, szociológiában, köz­gazdaságtanban, a skolasztikától napjain­kig. Az esszé a kérdést ideológiai nézőpont­ból vizsgálja. Szerinte a népesedésről alko­tott véleményekben évszakokon keresztül két ideológiai alappozíció ütközik össze: az egyik, amelyet kollektivistának nevez, a nagy népességszámot az állam politi­kai hatalma előfeltételének tekinti, ezért feltétlenül helyesli a népesség növekedé­sét — a másik, melyet individualistának nevez, az egyén jólétét tartja szem előtt, s a túlnépesedést helyteleníti az életszín­vonal csökkenése miatt. — FÜGEDI ERIK: A 18. századi lélekösszeirások története. A ta­nulmány elöljáróban megállapítja, hogy Magyarországon nem a II. József által elrendelt népszámlálás volt az első hivata­los népesedési adatgyűjtés: Mária Teré­zia 1769-től kezdve rendszeres évenkénti lélekösszeírást rendelt el. Az adatokat a megyék szolgáltatták a Helytartótanács­nak, jórészt a plébániák anyakönyvi adatai alapján. A kérdőívekkel végzett felmérés vizsgálta az állólakosság állagát és a demográfiai változásokat. Összeírta a lakosságot nem, kor ós vallási megosz­lás szerint, vizsgálta a születések, házas­ságok és halálozások számát. A tanul­mány elsősorban módszertani elemzést ad. X. évf. (1967) 2. sz. — SZABADY EGON: Százéves a hivatalos magyar statisztikai szolgálat. A rövid megemlékezés elsősor­ban Keleti Károly munkásságát méltatja. — Tíz éves a Demográfia. Jubileumi cikk a folyóirat tízéves fennállása alkalmából. A folyóirat tevékenységével kapcsolato­san egyben rövid áttekintést ad a magyar­országi demográfiai kutatások történe­téről. — Sz. ETHNOGRAPHIA LXXVII. évf. (1966) 2. sz. — KISS LAJOS: Zenetörténeti emlékek a szlavóniai virrasztó énekekben. Egy Jugo­szláviához tartozó magyar nyelvsziget, az Eszék és Vinkovici között fekvő Kórogy, Szentlászló, Haraszti, Rétfalu református községek lakossága által megőrzött ós használt virrasztó énekek monografikus feldolgozása. A nyelvsziget népe nagy számban őrzött meg tizenhatodik századi református egyházi dallamokat. — RÖH­RICH LUTZ: Az ördög alakja a népkölté­szetben. A tanulmány számos példán ábrázolva kifejti, hogy a keresztény nép­hitben a korai középkortól kezdve egymás mellett ós összefonódva él két tipikus ördög-alak: a démonikus-szörnyű csábító és megrontó, és egy komikus-felsült ördög­figura, akit a furfangos népmesei hősök be­csapnak és nevetségessé tesznek. — BALOGH ISTVÁN: A lófogatok Debrecenben a XVIII— XIX. században. A közlemény első része a saját gazdaság szolgálatában folyta­tott paraszti személy- és teherszállítást tárgyalja, második része a debreceni fuva­ros elemet: kocsisokat, talyigásokat, sze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom