Századok – 1967

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1424

FOLYÓIRATSZEMLE 1431 Mátyás palotájának leírásakor az ajtók díszítésére vonatkozik. A közlemény kifejti, hogy a szövegben szereplő embléma terminus berakást, intarziát jelent. A palota ajtói tehát berakással voltak díszítve. — H. BÉKE ÉS SZOCIALIZMUS. IX. évf. (1966) 12. sz. — EZEKIASZ PAPAIOANNOU Ciprus függetlenségéért és haladásáért címen a ciprusi munkáspárt megalakulásának 40. évfordulója alkalmából ismerteti a Ciprusi Kommunista Párt és utódja (1941-től) a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) megalakulásának körülményeit. Méltatja és értékeli a párt tevékenységét a második világháború, majd az angolok elleni fegyveres harc és a zürichi—londoni egyezmények utáni időszakban. X. évf. (1967) 6. sz. — A Lengyel Munkáspárt megalakulásának 25. évfordulójára c. cikk az 1942 januárjában megalakult LMP antifasiszta programját ós a megalakulást követő szervezeti fejlődésót ismerteti bevezetőben. Részletesebben tárgyalja a párt fegyveres harci szerveinek történetét. A Gwardia Ludowa a LMP irányítása alatt a lengyel ellenállás első ós egyetlen olyan szervezete volt, amely rendszeres és tömegméretű partizánharcot indított. Később — miközben a LMP 1943 áprilisában elítélte a londoni kormány szovjetellenes lépéseit — szoros szövetséget alakított ki a Szovjetunióban megalakult Lengyel Hazafiak Szövetségével és sikeres tárgyalások után 1943 végére a hazai szocialista és paraszti radikális szárnnyal együtt megalakították a Krajowa Rada Narodawa-t, — ez a népi államiság csíráját jelentette —, megalakult az Armia Ludowa a Gwardia Ludowa-ból és a köréje tömörült más demokratikus harci szervezetekből. A cikk a továbbiakban vázlatosan végigkíséri a LMP szerepét és politikáját a népi demokratikus átalakulásban 1948 decemberéig, a Lengyel Szocialista Párttal való egyesülésig, a Lengyel Egyesült Munkáspárt létrejöttéig. — H. J. DEMOGRÁFIA IX. évf. (1966) 3. sz. JACQUELINE HECHT: A demográfiai gondolat fejlődése Franciaországban. A francia demográfiai intézet (I.N.E.D.) munkatársának eszmetörténeti esszéje áttekinti a népesedés, a népszaporulat problémájáról, mint társadalmi problémáról alkotott vélemények, felfogások alakulását a francia szellemi életben: ideológiában, filozófiában, szociológiában, közgazdaságtanban, a skolasztikától napjainkig. Az esszé a kérdést ideológiai nézőpontból vizsgálja. Szerinte a népesedésről alkotott véleményekben évszakokon keresztül két ideológiai alappozíció ütközik össze: az egyik, amelyet kollektivistának nevez, a nagy népességszámot az állam politikai hatalma előfeltételének tekinti, ezért feltétlenül helyesli a népesség növekedését — a másik, melyet individualistának nevez, az egyén jólétét tartja szem előtt, s a túlnépesedést helyteleníti az életszínvonal csökkenése miatt. — FÜGEDI ERIK: A 18. századi lélekösszeirások története. A tanulmány elöljáróban megállapítja, hogy Magyarországon nem a II. József által elrendelt népszámlálás volt az első hivatalos népesedési adatgyűjtés: Mária Terézia 1769-től kezdve rendszeres évenkénti lélekösszeírást rendelt el. Az adatokat a megyék szolgáltatták a Helytartótanácsnak, jórészt a plébániák anyakönyvi adatai alapján. A kérdőívekkel végzett felmérés vizsgálta az állólakosság állagát és a demográfiai változásokat. Összeírta a lakosságot nem, kor ós vallási megoszlás szerint, vizsgálta a születések, házasságok és halálozások számát. A tanulmány elsősorban módszertani elemzést ad. X. évf. (1967) 2. sz. — SZABADY EGON: Százéves a hivatalos magyar statisztikai szolgálat. A rövid megemlékezés elsősorban Keleti Károly munkásságát méltatja. — Tíz éves a Demográfia. Jubileumi cikk a folyóirat tízéves fennállása alkalmából. A folyóirat tevékenységével kapcsolatosan egyben rövid áttekintést ad a magyarországi demográfiai kutatások történetéről. — Sz. ETHNOGRAPHIA LXXVII. évf. (1966) 2. sz. — KISS LAJOS: Zenetörténeti emlékek a szlavóniai virrasztó énekekben. Egy Jugoszláviához tartozó magyar nyelvsziget, az Eszék és Vinkovici között fekvő Kórogy, Szentlászló, Haraszti, Rétfalu református községek lakossága által megőrzött ós használt virrasztó énekek monografikus feldolgozása. A nyelvsziget népe nagy számban őrzött meg tizenhatodik századi református egyházi dallamokat. — RÖHRICH LUTZ: Az ördög alakja a népköltészetben. A tanulmány számos példán ábrázolva kifejti, hogy a keresztény néphitben a korai középkortól kezdve egymás mellett ós összefonódva él két tipikus ördög-alak: a démonikus-szörnyű csábító és megrontó, és egy komikus-felsült ördögfigura, akit a furfangos népmesei hősök becsapnak és nevetségessé tesznek. — BALOGH ISTVÁN: A lófogatok Debrecenben a XVIII— XIX. században. A közlemény első része a saját gazdaság szolgálatában folytatott paraszti személy- és teherszállítást tárgyalja, második része a debreceni fuvaros elemet: kocsisokat, talyigásokat, sze-