Századok – 1967

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1424

FOLYÓIRATSZEMLE 1427 A feudális nagybirtokrendszertói meghatározottan a jobbágyfelszabadítás utáni paraszttársadalom fejlődésének fő iránya: a proletarizáeió. — KOMANOVICS JÓZSEF: A földreformmal és a potsdami egyezmények végrehajtásával kapcsolatos telepítések Baranyában 1945—46-ban. Röviden visszatekint a korábbi baranyai telepítési mozgalmakra: a 30-as évekbeli telepítések az egyke és a német anyanyelvű lakosság térhódításának megakadályozását célozták. A felszabadulás után a telepítés hivatott betölteni azt az űrt, mely a potsdami egyezmények értelmében történt kitelepítések miatt keletkezett, ugyanakkor szerves részét képezte a földreformnak is: a kitelepített volksbundisták földjét a nincsteleneknek juttatta. A szerző sorraveszi a telepítést szabályozó legfontosabb intézkedéseket, magyarázza megszületésük okait, s bemutatja a telepítéssel foglalkozó intézmények tevékenységét. Főleg a Pécsi Állami Levéltár anyagaira támaszkodva leírja, hogyan ment végbe a ki- és betelepítés, kik jöttek számításba a telepítéseknél, kik mekkora földet, házat stb. kaphattak. A telepítést sok tényező nehezítette: a volt tulajdonosok halogatták birtokuk átadását, gyakoriak voltak a különböző szabotázsok (még gyújtogatások, nyílt összeütközések is előfordultak), az ellátottság tekintetében amúgy is hátrányban levő telepeseket sem válogatták jól meg. Nehezítette a helyzetet, hogy a telepesek nagy része egészen más gazdálkodási környezetből került a megyébe. — O.—K. LEVÉLTÁRI KÖZLEMÉNYEK XXXVII. évf. (1966) 1. sz. — FŐGLEIN ANTAL A vármegyei levéltárosi állás kialakulása c. tanulmánya azt a XVIII. század nyolcvanas éveiben kezdődő folyamatot vizsgálja (gazdag ós az egész akkori államterületre kiterjedő levéltári anyag alapján), melynek során a XIX. század negyvenes éveire a vármegyék legnagyobb részében a megyei tisztikar a függetlenített állású levéltárossal bővül ki, — a megyék ilyetén státusbővítését pénzügyi, de politikai szempontokból is lehetőleg gátolni igyekvő kormányhatóságok nem csekély ellenállása után. A tanulmány közlésével szerzőnek a folyóirat hasábjain még a harmincas években megindult tanulmány -sorozata a vármegyei levéltárak történetéről válik most teljessé. — V. WINDISCH ÉVA Kovachich Márton György és a magyarországi levéltári anyag feltárása a XIX. század elején c. tanulmánya a kor jeles jogtörténészének és forráskiadójának harcát ismerteti a kamarai levéltár (ahol szerény állású tisztviselőként dolgozott) vezetőségével a levéltári anyag tudományos felhasználásának jogáért, majd azt a nagyméretű levéltári feltáró munkát, melyet az 1808. évi országggyűlés banderiális bizottságának megbízásából végzett. Kovachich 1810—1816 között tett útjai során átkutathatta Magyar- és Horvátország és Erdély köz- és jelesebb családi és egyházi levéltárait. A cikk ezzel kapcsolatban egyrészt érdekesen ismerteti a kor levéltári munkamódszereit, másrészt Kovachich meglepően modern, komplex forrásszemlóletét, majd az 1810 —1815 között feltárt anyag alapján Kovachich ós Piringer között a kor történeti tudatára is jellemző polémiát a középkori magyar nemesi társadalom szerkezetéről. Végül tételesen felsorolja a Kovachich utazása során feltárt történeti forrásanyag jelentősebb darabjait ill. csoportjait. — A Forrásközlés rovatban PROKOPP GYULA az Esztergomi Prímási Levéltár XV. század eleji leltárát közli: a leltárban regesztaszerűen felsorolt 207, az érsekség földesúri jogaival összefüggő oklevélből 174 ma is azonosítható, és ezek, néhány darab kivételével, ma is a Prímási Levéltár őrizetében vannak. — SÁRKÖZI ZOLTÁN a Feiten és Guilleaume Kábelgyár köztulajdonba vétele után kiküldött termelési biztos mellé rendelt 5 tagú ellenőrző munkástanács 1919. április 3. — június 11. között készült 13 jegyzőkönyvéből 5-nek szövegét közli: a szövegek jellemző képet adnak a munkástanács sokoldalú tevékenységéről a Tanácsköztársaság idején. — A Krónika rovatban BENDEFY LÁSZLÓ számol be az Országos Levéltárban régi vízrajzi térképek utáni kutatás kapcsán végzett kiterjedt feltáró munka eredményeiről: mintegy 7000 térképlap került elő és nyert feldolgozást mintegy 5200 kartotéklapon. A cikk röviden utal az ebből nyerhető műszaktörtóneti és általános történeti tanulságokra is. — V. LEVÉLTÁRI SZEMLE XVI. óvf. (1966) 3. sz. — LENGYEL ALFRÉD AZ élet megindulása a felszabadulás után c. kiadvány anyagfeltárási munkájának győri tapasztalatai címen a Győr—Moson megyei nemzeti bizottsági, főispáni és alispáni iratok forrásértékű adatainak közlésével ad képet a város és a megye felszabadulás utáni viszonyairól és ezeknek az iratoknak forrásértékéről. — SÁRY ISTVÁN A felszabadulás és az élet megindulása Győr város közigazgatási ügymenetének tükrében címmel e fejlődóst Győr város viszonylatában mutatja be. — BÁLINT FERENC — SZABÓ FERENC Ipartestületi iratok selejtezése c. cikke egyrészt röviden ismerteti az intézmény történetét, hatáskörének és ügyköreinek kialakulását és a működése