Századok – 1967
Tanulmányok - Iszlamov; T. M.: Az 1917. évi osztrák–magyar kiegyezés megkötése 3
AZ 1907. ÉVI OSZTRÁK-MAGYrAlt KIEGYEZÉS 5 keresztül irányította Ferenc Ferdinánd nevelését, s közöttük a bensőséges jó viszony végig megmaradt. Hogy mennyire nem alaptalanul értékelték úgy Beck kinevezését, mint „Ferenc Ferdinánd kormányalakítását", mutatja az is, hogy ettől az időtől veszi kezdetét a főherceg aktív és nem mindig tapintatos beavatkozása a politikai ügyekbe, ami nem kis szerepet játszott a reakció hangjának erősödésében és az Osztrák-Magyar Monarchia agresszivitásának fokozódásában. Beck nézeteit az osztrák-magyar kapcsolatok kérdésében a legteljesebben és legrészletesebben abban a memorandumában6 fejtette ki, amelyet kifejezetten a trónörökös számára állított össze 1903-ban, tehát a magyar válság fellángolása idején.7 A memorandumot mindenek előtt „a Monarchia jelenlegi helyzete tűzzel-vassal történő fenntartásá"-nak elve hatotta át. A javasolt intézkedések rendszerének sarkköve a két rész-állam közös vámterületen alapuló gazdasági egysége volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági egységének felszámolásában Beck a fegyveres erők közösségének és a közösen vezetett külpolitikának lerombolásához vezető első lépést látta, aminek — szerinte — végeredményben a Habsburg-birodalom szétesésére kellett vezetnie. A vámközösség megóvása érdekében Beck kész volt feláldozni még a hadsereg egységét is, sőt igyekezett erről meggyőzni a főherceget is: „Még a hadsereg teljes felosztása osztrák és magyar hadseregre — bármennyire sajnálatos lépés is legyen az — nem vonná oly gyorsan maga után azokat a következményeket, amelyek szükségszerűen bekövetkeznek a teljes gazdasági különválás esetén" — írta.8 Beck, mint egyébként több más ausztriai politikus is, mélységesen meg volt győződve a dualista rendszer gyökeres felülvizsgálásának szükségességéről. Egyik levelében nyíltan bevallotta, hogy „már régen elvesztettem a reményt arra, hogy a Monarchiát fenn lehet tartani a jelenlegi alapokon"9 (vagyis az 1867-es alapokon — T. I.). S bár világosan látta a dualizmus megmentésének képtelenségét, állhatatosan kereste a zsákutcából kivezető utat. Ezt az utat szerinte vagy Magyarország erőszakos, fegyveres erővel való újabb meghódítása vagy a birodalmi ügyek hosszas és állhatatos biztosításának politikája jelenthette, melyet kiegészíthettek volna a magyaroknak a másodrendű kérdésekben adandó engedmények.10 Beck ez utóbbit tartotta kivihetőnek. Mindezt azonban Ferenc Ferdinánd hatalomra jutása, utánra tervezte, s pillanatnyilag elsősorban arra ügyelt, hogy minden eszközzel sikerüljön visszatartani az öreg császárt minden, Magyarország 6 A memorandumot (Staatsschrift), melyet „Állami Feljegyzés"-nek neveztek el, s amelyet Beck Khuen-Héderváry lemondása után, 1903 augusztus közepén, a kormányválság idején előkészített a trónörökös számára, a főherceg 1905 márciusában átnyújtotta Ferenc Józsefnek. Lásd: 11. Kiszling: Erzherzog Franz Ferdinand von Österreich-Este. Graz—Köln. 1953. 83. 1.; Dolmányos István: A magyar parlamenti ellenzék történetéből (1901-1904). В pest. 1963. 193—195., 256-258. 1. 7 Egy héttel később kelt válaszlevelében a császár teljes egészében jóváhagyta a memorandumot, hangsúlyozva, hogy annak tartalma „teljesen megyegyezik az én felfogásommal és törekvéseimmel". A levélben található fenntartások azonban arra engednek következtetni, hogy elvi egyetértése a Ferenc Ferdinánd — Beck-féle programmal nem gátolta, hogy a lehető legszkeptikusabban szemlélje a gyakorlati megvalósítás lehetőségeit. „Itt az országban megtalálni a helyes utat, olyan feladat, amelyet aligha lehet megoldani a jelenleg uralkodó hihetetlenül zavaros nézetek és a csak valamennyire is elszánt férfiak hiánya következtében" — panaszkodik Ferenc József. Uo. 85. 1. 8 Uo. 165.1. 9 Uo. 164.1. 10 Uo. 165. 1.
