Századok – 1967

Korreferátumok - Kosáry Domokos: A Társulat társadalmi bázisa és annak hatása a történetszemléletre 1177

A TÁRSULAT TÁRSADALMI BÁZISA ÉS HATÁSA A TÖRTÉNELEMSZEMLÉLETRE 1177 Kosáry Domokos: A Társulat társadalmi bázisa és annak hatása a történetszemléletre Száz év története, és e száz év történetének áttekintése, igen sok prob­lémát vet fel. Sok vitathatót is. Egy rövid hozzászólás keretében lehetetlen volna ezekhez sorra mind reflexiókat fűzni. Mondanivalómat most tehát szándékosan csak egy-két kérdésre fogom leszűkíteni. A Magyar Történelmi Társulat és vállalkozásai, főleg a Századok, mint központi orgánum megteremtésével a magyar történetírás, a polgári korszak elején, olyan jelentős pozitívumokat hozott létre, amelyek nemcsak akkor segítették elő egy új, magasabb szint elérését, hanem azóta is, ma is tovább működnek, élnek, folytatódnak. Társulatok és folyóiratok azonban nem légüres térben születnek, ha­nem adott társadalmi feltételek, adott osztályviszonyok között. A Történelmi Társulat fő társadalmi bázisa akkor az a polgárosult, liberális köznemesség volt, amelynek Magyarországon a polgári-nemzeti átalakulás vezetése jutott i osztályrészül. Főként ez a jelentős politikai vezető szerepet játszó réteg kereste az egykorú történetírásban saját történeti tudatának megfogalmazását. E fő vonal körül helyezkedtek el és sokban ehhez igazodtak a polgári szárma­! zású (és elég nagy számban egyházi pályán induló) történész-értelmiségiek is. , Nemcsak azért, mert a magyar történészek még a németeknél is jobban függ­tek az államhatalomtól, hanem alapvetően azért, mert az értelmiség mindig egy társadalmi osztályhoz kapcsolódik, annak szempontjait fogalmazza meg, és ez az osztály ekkor még elsősorban a köznemesség volt. Midőn a Magyar Történelmi Társulat eredményeit és hagyományait ( mérlegre tesszük, és a jót emelt fővel adjuk tovább a jövőnek, azt is meg kell mondanunk, hogy a magyar polgári történetíráson belül igen sok feudális I eredetű, nemesi vonás is tovább érvényesült. Igaz, a Társulat nem átlag­szinten, maradéktalanul, szélső formában, közvetlenül fejezte ki az uralkodó osztály nézeteit, hanem megszűrten, árnyaltabban, finomabb szakmai esz­közökkel, magasabb szinten, a provinciális túlzásokat lenyesve. Gondoljunk csak arra, hogy Pesty Frigyes a Századok hasábjain már 1869-ben élesen visszautasította a hun-szittya eredet kalandos és tudománytalan ábrándjait, amelyek pedig a nemesi történetszemlélet régi, és utóbb is makacsul felbuk­kanó elemei közé tartoztak. Kétségtelen azonban, hogy alapvetően a Társu­laton belül is a liberális, és egyre konzervatívabban liberális nemesség állás­pontja érvényesült. Ennek egyik jellemzője az, hogy a nemesség elsősorban önmaga múlt­ját keresi és hajlamos azt a nemzeti történettel azonosítani. A Társulat vidéki kirándulásain egyébként sem haszon nélkül, de érezhető, lelkes rokoni elfo­gultsággal fedezi fel mindenütt elsősorban a helyi családi, nemesi levéltárakat és leveles ládákat. A nemzeti múlt így egy kissé családi történet jellegét ölti fel. Ebből nagy mértékben kimaradnak a társadalom nem-nemes osztályai. Innen a parasztság és a polgárság fejlődésével és általában a gazdaság- és társadalomtörténettel kapcsolatos témák nagymérvű elhanyagolása, amely a forrásközlések egyoldalúságaiban is kifejezésre jutott. A Történelmi Tár 5 Századok 1967/6

Next

/
Oldalképek
Tartalom