Századok – 1967
A tudományos ülésszak - Ember Győző: A Magyar Történelmi Társulat száz éve 1140
1160 EMBER GYŐZŐ Domanovszky Sándor, társulatunk alelnöke és a Századok szerkesztője azonban — ha nagyon óvatosan és tapintatosan is — szót emelt a Hóman-féle célkitűzés ellen. Hogy társulatunk — mondotta — a tudományos eredmények népszerűsítésében másképpen jár el, mint alakulása idején tette, „az a tudomány fejlődésével függ össze. De nem szabad elfelejtenünk, hogy közönségünk iskolázottsága sem a hetvenévelőtti és hogy Magyarország ma már nem lehet el egy határozottan tudományos jellegű történeti folyóirat nélkül."90 Ami pedig a Hóman által hangsúlyozott célt, a „gyakorlati politika" és a „nemzetnevelés" szolgálatát illeti, nyilván erre szánta válaszul Domanovszky azt a megállapítását, hogy „a tudományos célkitűzés pedig csak egy szempontot ismer: az igazság keresését. Minden tudományosságnak ez a veleje, amelytől nincs eltérés."9 1 Azt azonban Domanovszky is elismerte, hogy a társulatnak a tudományos eredmények fölhasználása terén a nemzet történeti tudatának fejlesztése érdekében előbbre kell lépnie. De — mondotta — „a népszerűsítés nem azonosítható a könnyebb fajsúlyú közlemények közreadásával. A népszerűsítésnek céltudatos nevelésnek kell lennie." „Ez elsősorban a centrális jellegű Történelmi Társulatnak a föladata."9 2 Egyben bejelentette, hogy a társulat — a fentieknek megfelelő népszerűsítés szolgálatára — új kiadványsorozatot indít Történelmi Könyvtár címen.9 3 Abban egyébként a Hóman-féle politikai koncepció sem tért el a klebelsbergitől, sőt a világháború előttitől, hogy a történeti Magyarország alapján állott. A „nagymagyar gondolat"-nak, a „szentistváni nemzetállam eszméjé"- , nek a szolgálatát tartotta elsődleges céljának.94 A fasizmus államelmélete azonban, amely a vér, a faj, a népiség mítoszára épült, nehezen volt összeegyez- 1 tethető a nagymagyar nemzetállam eszméjével. Hóman megkísérelte ezt az egyeztetést, de nem sok sikerrel.9 3 * Noha lényeges különbségek is voltak Klebelsberg és Hóman elnökségének idejére eső szakaszai közötti, társulatunk történetét a két világháború között 1 egyazon periódusnak tekinthetjük, amelyet alapjában azonos célok és ered- , mények határoztak meg és jellemeznek. E célok és eredmények egyben egész történetírásunkat is meghatározták és jellemezték ebben az időszakban. Társulatunk szervező és irányító szerepe a magyar történettudományban döntően érvényesült.9 6 A társulat kiadásában megjelent művekből egész történetírásunkra következtethetünk. Társulatunknak és történettudományunknak legnagyobb vállalkozása továbbra is a Fontes maradt. A megjelenés üteme némileg csökkent, de a teljesítmény így is elismerésre méltó volt. 90 Századok, 193C. 356—358. 1. 91 Uo. 92 Uo. 93 Ezt a sorozatot eredetileg Klebelsberg tervezte. Századok, 1927. 395—396 I. 94 Századok, 1935. 389. 1. 96 Századok, 1938. 419. 1. 96 Századok, 1937. 389. 1.
