Századok – 1967
A tudományos ülésszak - Ember Győző: A Magyar Történelmi Társulat száz éve 1140
1142 EMBER GYŐZŐ fejlesztésére a társadalom támogatását kell megnyerniük és biztosítaniok. „Meg kell nyernünk — mondotta gróf Mikó Imre, társulatunk első elnöke, az alakuló közgyűlésen -— a hazai történelem összes kedvelőinek részvétét, erkölcsi és anyagi támogatását, nagy és kis Maecenasokat — kik nélkül sehol sem virágzik tudomány, sem művészet."3 Horváth Mihálynak, az alakulóban levő társulat ideiglenes elnökének szavait idézem továbbá, amelyeket 1867. május 15-én, társulatunk első közgyűlésén mondott: „Bár az államok évenként ezreket áldozzanak e célra közpénzeikből, bár egyes tudományos intézetek, mint Akadémiánk, hazafias buzgalommal működjenek is e téren: a nemzeti becsület igényeinek a hazai történelem körül még koránt sincs elég téve. Ebben is, mint a haladás, a polgárosodás minden egyéb téréin, csak a társadalom maga felelhet meg teljesen a nemzeti igényeknek."4 A „nemzeti becsület igényeinek a hazai történelem körül" tettek eleget azok a férfiak, akik társulatunkat 1867-ben megalakították. Megérdemlik, hogy kegyelettel emlékezzünk meg róluk. Thaly Kálmán, társulatunk első titkára, aki a legtöbbet fáradozott a megalakulás körül, a társulat folyóirata, a Századok első számának első cikkében a társulat keletkezéséről számolva be azt írta, hogy az Akadémia történeti osztályának tagjai között „már régebb idő óta fölmerült egy szélesb alapokra fektetendő, a történetírókat és búvárokat a közönséggel szorosabb érintkezésbe hozandó történelmi társulat eszméje".5 Az akadémikus történészek mellett nem kisebb érdemük volt az alapításban a dunántúli történetkedvelőknek, akik 1863-ban társulatba tömörültek és folyóiratot indítottak.f i Több közülük az Akadémiának is tagja volt. Pesty Frigyes volt az, aki 1867 elején javasolta Ipolyi Arnoldnak, hogy hívjon egybe értekezletet a társulat ügyének megbeszélésére. Ipolyi az értekezletet február 2-ra hívta össze. Ezen az értekezleten Ipolyi elnökletével Henszlmann Imre, Nagy Iván, Pesty Frigyes, Ráth Károly, Rómer Flóris, Thaly Kálmán, Torma Károly és Wenzel Gusztáv vettek részt. Ez az értekezlet határozta el társulatunk megalakítását. Megvitatták a társulat alapelveit és az alapszabályok tervezetének kidolgozásával Thalyt bízták meg, aki mellé egy szűkebb körű bizottságot küldtek ki, amelynek Ipolyi, Pesty és Rómer voltak a tagjai. Thaly szokása szerint nagy hévvel és lendülettel dolgozott, úgyhogy február 7-én az értekezlet már újból összeülhetett. Ezen az újabb értekezleten »Századok, 18(57. 16. 1. 4 Századok, 1867. 9. 1. — Az uralkodó — mondotta Horváth Mihály ebben a beszédében — „történelmi kútfők kiadására és régészeti búvárlatokra" évi 10.000 forintot utalt ki. „De sem ez, — tette hozzá — sem az Akadémia történelmi bizottmányának buzgalma ma nem fog teljesen célt érni, míg a történelmi tanulmányokat maga a társadalom nem veszi pártolása alá." Uo. — Társulatunk első, 1868-ban Kolozsvárott tartott vándorgyűlésén is hangsúlyozta, hogy „történelmi tudományunk is csak a közérdekeltség szárnyain emelkedhetik a kifejlés azon fokára, amelyen az más mivelt nemzeteknél immár tényleg létezik". Századok, 1868. 622. 1. — Szilágyi Sándor társulati titkár abban látta a társulat rendeltetését, hogy „ébrentartsa az érdeklődést a közönségben a magyar történet iránt: közvetítőül szolgáljon az Akadémia s a nagy közönség közt". Emlékkönyv a Magyar Történelmi Társulat negyedszázados fennállásának évforduló napján 1892. május 15-én tartott ünnepélyes közgyűlése alkalmára. Bpest. 1892. 13—14. 1. 5 Thaly Kálmán: A Magyar Történelmi Társulat keletkezése. Századok, 1867. 1. 1. 6 A Dunántúli Történetkedvelők Társulatának folyóirata a Győri Történelmi ós Régészeti Füzetek volt. Lukinich: i. m. 19. 1.
