Századok – 1967
A tudományos ülésszak - Ember Győző: A Magyar Történelmi Társulat száz éve 1140
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT SZÁZ ÉVE 1143-a korábbiakon kívül Csengery Antal, Horváth Mihály és Toldy Ferenc is részt vett. Elsődleges bizottsággá alakultak, amelynek elnökévé Horváth Mihályt, tollvivőjévé pedig Thaly Kálmánt választották. Megvitatták az alapszabálytervezetet és megbízták Thalyt, hogy a vita eredményének megfelelően dolgozza azt át. Megbízták egyben azzal is, hogy nyomasson belépési íveket. Elhatározták, hogy 100 belépő esetén a társulatot formálisan is megalakítják. A belépők száma április végére elérte a 300-at. Horváth Mihály május 15-re összehívta az első közgyűlést, amelyet az Akadémia épületében tartottak. Társulatunknak az Akadémia adott szállást. Ezen az első közgyűlésen csupán az alapszabályokat fogadták el, amelyeket a belügyminiszter már május 26-án megerősített. Június 13-án ült össze az alakuló közgyűlés, ugyancsak az Akadémia épületében. Ezen a közgyűlésen az elnököket és a 45 tagú választmányt választották meg. Elnökké gróf Mikó Imrét, másodelnökké Horváth Mihályt, harmadelnökké Ipolyi Arnoldot választották. A választmány első ülését még június 13-án megtartotta. Ezen az ülésen azonban véglegesen még nem határoztak, Thalyt ideiglenes titkárnak, Pestvt pedig ideiglenes pénztárnoknak választották meg. Az új elnök a választmány következő ülését július 2-ra hívta össze. Ezen az ülésen a társulat titkárává Thaly Kálmánt, pénztárnokává Pesty Frigyest, jegyzőjévé Pauler Gyulát, ügyészévé Fischer Kálmánt választották. A társulat folyóiratának, a Századoknak a szerkesztésével a titkárt bízták meg. A szerkesztőbizottság elnöke Horváth Mihály, tagjai Pestv Frigyes, Toldy Ferenc és a szerkesztő-titkár lettek.7 Társulatunk elindult történetének immár száz esztendős útján. * A megalakulást előkészítő tárgyalások során társulatunk alapítói között kétféle nézet volt arra vonatkozólag, hogy milyen legyen a társulat jellege: szűkebb körű tagsággal tisztán tudományos, avagy tágabb körű tagsággal tudományos és egyben társadalmi is.8 Ez utóbbi nézet győzött, ami természetes is, hiszen a kitűzött célt elérni, a történettudományt a társadalom ügyévé tenni, fejlesztésére a társadalom támogatását biztosítani csak így lehetett. Az elfogadott és megerősített alapszabályok szerint „taggá választatliatik minden hazai történetkedvelő". Kétféle tagság volt: alapító és évdíjas. Alapító tag az lehetett, aki a társulat céljaira legalább 100 forintos alapítványt tett. Az évdíjas tagok évi 5 forintnyi tagdíjat fizettek.9 Azok, akik a társadalom érdeklődésére és támogatására számítottak, az első évtizedekben nem is csalatkoztak. 1867 végén a társulatnak 62 alapító 7 Társulatunk megalakulásáról Thaly és Lukinich idézett munkáin kívül ld. Szilágyi Sándor 1892-i titkári jelentését (Emlékkönyv . . . 14—16. 1.), továbbá Glatz Ferenc tanulmányát: A Magyar Történelmi Társulat megalakulásának története. Századok, 1967. 8 Glatz Ferene idézett tanulmánya derített fényt a két nézet küzdelmére. Az első elgondolás szerint a társulat szűkkörű, csak „hivatott történészek" egyesülete lett volna, mint a Kisfaludy Társaság. Csengery Antal és Toldy Ferenc szállt szembe ezzel a nézettel, s az alapítók többségét meg is győzte annak helytelenségéről. Pesty Frigyes és Ráth Károly védte az eredeti elgondolást. Utóbb Pesty is csatlakozott a többséghez, Ráth azonban sértődötten visszavonult. Századok, 1967. 236., 240—241. 1. 9 A társulat 1867-i alapszabályait Glatz Ferenc közölte idézett tanulmányában. Századok, 1967. 264—267. 1.
