Századok – 1967

Az ünnepi közgyűlés - Berend T. Iván: Főtitkári beszámoló 1126

FŐTITKÁRI BESZÁMOLÓ 1137 növelhetnénk a történelemtanárok, valamint a történelem iránt érdeklődők azon körét, amelyekhez eljuthatnának a történetkutatás legújabb eredményei. A népszerű folyóirat megteremtése érdekében egyéb történész-intézményekkel együttműködve megkezdtük az előkészítő munkálatokat. Remélhetőleg következő közgyűlésünk már nem a tervek és teendők, hanem az elmúlt időszak legfőbb munkaeredményeinek összegezése során térhet vissza erre a kérdésre. A Tanári Tagozat mellett, mint már beszámoltunk róla, az elmúlt év kimozdította eddigi nyugalmi pontjából a tagozat-, illetve szekcióalakulás ügyét. Az üzemtörténeti szekció létrejötte, vezetőségének megalakulása természetesen csak az első lépést jelenti, s most készülnek a szekció tervei, most indultak meg tájékozódó tárgyalásai, amelyek lehetővé teszik majd, hogy Társulatunk gazdájává, szervezőjévé és segítőjévé váljék az amatőr történészek százait mozgató, sok tízezres gyári kollektívákat közvetlenül érdeklő, eddig össze nem fogott gyártörténeti kutatótevékenységnek. A szekció programját most korai lenne még felvázolni, mert ez azzal a veszéllyel járhatna, hogy a realitások helyett elképzeléseinket és vágyainkat fogalmaznánk csupán meg. Mindenesetre Társulatunk munkájának a következő években érdekes, értékes színfoltja lehet az üzemtörténeti szekció munkálkodása. S hogy tagságunk számára minél tartalmasabb programot biztosítsunk, tovább kívánjuk folytatni szekciószervező munkánkat is. Közvetlenül előttünk álló feladat, s tulajdonképpen már idei tervünkben is szereplő és előkészített célkitűzés realizálását jelenti majd a forrástudományi szekció létrehozása, mely levéltárosok, muzeológusok, könyvtárosok és számos kicsiny, elhanyagolt forrástudományi terület munkásainak nyújt lehetőséget közös szakmai kérdéseik intenzívebb ápolására, megvitatására. Az Elnökség egyébként elhatározta, hogy rövidesen felméri a szekcióműködés tapasztalatait, szükségleteit, és módszeresen áttekinti a számításba jövő, szükséges szekciók lehetőségeit. Nem felesleges azonban ismételten leszögezni azt az elvet, hogy a szekciók létrehozásában nem valamiféle szigorú logikai rendet kívánunk követni, s nem akarunk tudományági arányosságokat szem előtt tartani. Vezető elvünk e téren meglehetősen praktikus, de úgy véljük, egyedül követhető: csak olyan szekciók szervezésére vállalkozunk, amelyek iránt valóságos igények jelentkeztek, melyek nem feleslegesen mesterkélt, nehezen életben tartható, vagyis szükségtelen organizációk. A centenáris közgyűlésünk utáni években nyilvánvalóan a társulati élet növekvő fontosságú területévé válnak a jelenleg már működő és várhatóan megalakuló tagozatok, illetve szekciók. Rövidebben szeretnénk szólni a társulati munka eddig még nem említett területeinek jövőbeni programjáról. A már említett keretek között folytatni kívánjuk kiadói tevékenységünket, ami az életrajzi sorozat elkészült és előkészületben levő darabjai révén — mint már említettük — feltehetőleg intenzívebbé válik majd. Fel kívánjuk eleveníteni a Barta István halálával gazdátlanul maradt Kossuth Iratok sorozatának munkálatait. Folytatást kíván a tanári tagozat említett új kezdeménye, és várható az üzemtörténeti szekció kiadói tevékenységének jövőbeni megindulása is. Külön említést érdemel, hogy néhány vidéki csoportunk kiadói tevékenységének kibontakozása is küszöbön áll. A talán legerősebb pécsi csoportunk készülő tanulmánykötete s a legfiatalabb nógrádi csoportunk folyamatban levő munkálata a salgótarjáni üzemtörténeti vándorgyűlés anyagának kiadására min-