Századok – 1967
Molnár Erik emlékezete - Pach Zsigmond Pál: Molnár Erik társadalomtörténetírásáról 1119
1122 PACH ZSIGMOND PÁL Ezirányú újabb vizsgálódásaiból születő műveiben (A történelmi materializmus ideológiai előzményei, A történelmi materializmus filozófiai alapproblémái, Dialektikus materializmus és társadalomtudomány) már egyre nagyobb teret nyer a tudatformák történeti értelmezése, a társadalmi pszichológia és ideológia kérdései. És már ekkor erősen foglalkoztatja a nacionalista ideológia szerepe, a történeti szemléletünkben megbúvó ilyen színezetű maradványok. A döntő lökést azután az 1956-os időszak adja meg: a burzsoá múltból örökölt, revizionista és dogmatikus forrásokból táplált nacionalizmus felburjánzása, az eszmei elbizonytalanodás jelenségei, a nacionalista ideológia jelentékeny befolyása. Hogyan következnek be — teszi fel magának a kérdést — olyan történelmi szituációk, amikor egyének és csoportok, akárcsak ideiglenesen is, nem osztály helyzetüknek, osztály érdekeiknek megfelelően, hanem ellenkezőleg cselekednek; amikor a lét-tudat meghatározottság hosszabb-rövidebb időn át bizonyos körön belül nem érvényesül; amikor az ideológia nem tükrözi, hanem elfedi a létérdekeket és osztály viszony latokat; amikor a tudat „átmenetileg elszakadhat osztály alapjától, és átmenetileg ... a cselekvést meghatározó önálló erővé válhatik."5 — így jut el a hamis tudat marxista kategóriájához. Hamis tudatnak (Marx és Engels nyomán) egyrészt azt nevezi, amikor „a történetileg cselekvő emberekben nem válnak tudatossá összeütközéseiknek valódi, anyagi hajtóerői"6 , vagyis nincsenek tudatában annak, hogy voltaképpen meghatározott osztály érdekeket képviselnek; másrészt azt, amikor a tudat nem tükrözi adekvát módon a létet, az osztályhelyzetet, az anyagi érdekeket, hanem felemásan, eltorzítva, vagy éppen feje tetejére állítva, áltató, osztálymegtévesztést szolgáló ideológiai alakzatként.7 Ilyen eredetűnek tekinti azoknak a dolgozó embereknek a magatartását, akiknek tevékenysége öntudatlanul, más szóval: hamis tudati elemektől — köztük nacionalista elemektől — befolyásolva, a szocializmus érdekei ellen irányul.8 A hamis tudat formáit is figyelembe véve vizsgálja tehát újabb tanulmányaiban a történelmi cselekvés keletkezését. A társadalmi jelenségek, történelmi cselekvések alapvetően gazdasági meghatározottságúak, de nem vezethetők le mechanikusan az anyagi érdekekből. Mert mindannak, ami az embert mozgatja —hangsúlyozza Engels tételét —, a fejen kell keresztülmennie, az anyagi hajtóerőknek eszmei motívumokká kell alakulniok, hogy tettre váltódjanak,9 — ideológiák nem ritkán bonyolult labirintusán kell utat találniok, — keveredve régi, idejüket múlt, korábbi objektív viszonylatokat tükröző, társadalmi alapjukat vesztett, mégis megrögződött gondolatokkal, — vegyülve más osztályoktól származó, más szociális talajról sarjadt tudati elemekkel; a szociológia nyelvén azt is mondhatjuk: megrögződött vagy átvett értékrendszerekkel és magatartásnormákkal; s mint a szociológusnak a jelenre nézve, úgy a történésznek a múltra nézve ezt is, a bonyolult transzmissziókat is ki kell bogoznia. 5 Ugyanott 73., 75. 1. 6 Ugyanott 68., 96. 1. 7 Ugyanott 45. 1. 8Vo. ugyanott 1. 1. 9 Ugyanott 64., 29. I.
