Századok – 1967

Folyóiratszemle - Szovjet folyóiratok szemléje 1061

FOLYÓIRATSZEMLE 1077 egybevetése alapján táblázatot állít fel időszámításunk 20 századáról, s kimutatja, hogy a három eurázsiai övezetben (a nyugati és keleti száraz és a nedvdús övezet) az egyes századokban nedves vagy száraz éghajlat uralkodott, s ezt kapcsolja össze a nagy vándorlásokkal. — L. M. DRIOBZSEVA: A köztársaságok szociális egyneműségéről és a nemzeti kapcsolatok fejlődéséről a Szovjetunióban (67 — 82. 1.) százalékos statisztikai adatokkal mutatja ki, hogy a társadalmi struktúrát tekintve egyre csekélyebbek a különbségek az egyes köztársaságok közt pl. a munkások és alkalmazottak számarányát vagy a szellemi és fizikai munka közti arányokat tekintve. Ugyancsak csökkennek a szakképzettségben mutatkozó különbségek. Az orosz nyelv erősen terjed, s a nemzetek közti érintkezés általános eszköze. Statisztikailag nem mutatható ki, de tény, hogy nő a különböző nemzetiségűek közötti házasságok száma, persze itt még nagy különbségek állnak fenn. Részleges szociológiai vizsgálatok igazolják az egyes nemzetek közti elfogultságok eltűnését. — V. G. JERJOMIN: Az ifjú hazafiak agitációs és propagandatevékenysége az ellenség hátországában, 1941—1943 (82 — 93. 1.) megmutatja az illegális komszomol-szervezetek szerepét az ellenállás kibontakozásában, a németek gazdasági intézkedéseinek szabotálásában. — M. J. JTTÓAS: A bérmunka a litvániai földesúri falu paraszti gazdaságában a XVIII. század második félében i (93—103. 1.) számos részletadat elemzése alapján bizonyítja, hogy a pénzszolgáltatással tartozó módos parasztok bérmunkásokat tartottak, a bérmunkást általában parobeknek nevezték, s gyakran szökött parasztok közül került ki. — A folyóirat megkezdi a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban részt vett szovjet történészek életének rövid ismertetését, itt L. V. GAPOCSKO Vlagyimir Ivanovics Nyevszkij életét tárgyalja (105 — 110. 1.), JU. N. AMIANTOV Mihail Sztyepanovics Olminszkijét (111 — 116. 1.), O. D. SZOKOLOV Mihail Nyikolajevics Pokrovszkijét (117 — 122. 1.). — A folyóirat folytatja V. V. SULGIN: Evek c. emlékiratai egy részének közlését (123—144. 1.), itt az 1915-től a februári forradalomig terjedő időszakból. — ,A. JA. AVREH: V. V. Sulgin „Napok" és „Evek" c. munkái (145—159. 1.) összeveti most kiadásra kerülő emlékiratai közel egy félévszázaddal korábban megírt Napok c. emlékiratával, s vitába száll Sulgin most is vallott felfogásával, hogy csak a cári vezetők butasága tette szükségszerűvé a forradalmat. Avreh kimutatja a két orosz forradalom objektív szükségszerűségét. — V. F. ZAHARINA kritikusan vizsgálja az 1870—1880 közti narodnyik mozgalommal foglalkozó, 1963 — 66 megjelent szovjet irodalmat (160 — 177. 1.). — J^CJ. I. KIRJANOV, M. G. PANKRATOVA : Új tendenciák az 1917-es oroszországi forradalmak előtörténetének amerikai historiográfiájában (191 — 207. 1.) pozitívumnak tartják, hogy újabban az amerikai történészek már az 1914 előtti gazdasági és társadalmi helyzetben keresik a forradalmak gyökereit. A régi előítéletektől azonban még nem tudnak teljesen szabadulni, s ezért nem látják eléggé érettnek az oroszországi proletariátust. — V. K. JACUNSZKIJ: A Szovjetunió történeti atlasza (219 — 228.1.) az 1966 októberében elhunyt kiváló tudós beszámolója a két kötetben készülő atlaszról. Számbaveszi a külföldi tapasztalatokat, elsősorban a lengyel és csehszlovák atlaszokat, s kimondja, hogy a szovjet munka azoknál kevésbé részletes lesz. Közli mellékletben az I. (1917-ig terjedő) kötet tervezett 263 térképének a jegyzékét is. — V. I. POGXJGYIN ismerteti a Miszl kiadó 1967-es kiadási tervét a Szovjetunió történetét tárgyaló munkák vonatkozásában (228 — 230. 1.). 1967. 2. szám. — Október 50. évfordulója és a hazai történelem tanulmányozása (3 —10. 1.) címen vezércikk értékeli az utóbbi években a szovjet korszak történetének feltárásában elért eredményeket, különösen Lenin tevékenységét, a szovjetek, a munkásosztály • szerepét illetőleg. A forráskiadványok is egyre jobbak. A legfontosabb feldolgozandó témák a hadsereg és a forradalom kérdése, a nemzeti felszabadulási mozgalmak és a forradalom viszonya, a nemzetiségi kérdés megoldása a Szovjetunióban. — A. JA. GRUNT: A moszkvai munkásküldöttek szovjetjének megalakulása 1917-ben (11 — 28. 1.) az eddigi felfogással szemben megállapítja, hogy nem a bolsevikok egyedül hozták létre, hanem az eszerek és mensevikek is kezdeményezték, épp azért, hogy a vezetést a kezükben tarthassák. Márc. 1-én alakult meg a szovjet, az első Végrehajtó Bizottság 44 helyéből 16 jutott a bolsevikoknak, 9 a mensevikeknelt, 7 az eszereknek, 3 a Bundnak, a többi tömegszervezeteknek. Ezután az ápr. 11-én választott szovjet összetételét elemzi, előrebocsátva azt, hogy Moszkvában sokkal több a kisüzem, mint Petrográdon, tehát a munkásosztály is eleve fogékonyabb a kispolgári befolyásra. A 700 küldött nagy többségét mégis éppen a nagyüzemek küldték, 205 bolsevik volt a küldöttek közt, 172 mensevik, 110 eszer. 602 tag orosz, a többi 13 nemzetiséget képviselt. 511 tag paraszti származású. Néhány kivételtől eltekintve a tagok túlnyomó