Századok – 1966
Közlemények - Tömöry Márta: Bosznia-Hercegovina annektálásának történetéből (Részletek Thallóczy Lajos naplóiból) 878
BOSZNIA-HERCEGOVINA ANNEKTÄLÄSÄNAK TÖRTÉNETÉBŐL 885 szenvednek csorbát, de ezzel csak a megszállás ideiglenes jellege kapott hangsúlyt, ami a boszniai lakosság ellenállását tartotta ébren, ugyanakkor bizonytalanság érzetét keltette a rendfenntartó kormányzásban. Kállay kormányzását különben már kezdettől ellenszenv kísérte, mert az 1882-es katonai sorozások miatti mozgalom durva elfojtása előzte meg; csak a csendőrség állandó segítségével s a tartományok legreakciósabb rétegére — a felsőburzsoázia egy csoportjára (elsősorban a nagykereskedő-elemekre) és a vékony értelmiségi rétegre támaszkodással tudta a rendet fenntartani. — Gazdasági vonatkozású intézkedéseivel, melyek az osztrák-magyar, sőt német tőke behatolásának kedveztek — sok esetben csak rontotta a helyzetet. A vasutakon kívül állami kezelésbe vette a nagyobb ipari, bányászati vállalkozásokat. A néhány kereskedelmi vállalat, illetve bank létesítésével jelentős idegen tőke beáramlását segítette elő.3 0 A lakosságot ugyanakkor feudális járadékok s nagy adók sújtják. A bég a tulajdonos, a paraszt csak bérlő, akit el lehet távolítani a földről. Mindez lelassította a mezőgazdasági fejlődést, az addig virágzó háziipart tönkretette, a gyors proletarizálódást segítette elő. Kállaynál, de utódjánál, Buriánnál is súlyosbította a helyzetet, hogy a több nemzetiségű s vallású tartományokban a megosztás politikájával élve, elsősorban a kormányzás iránti ellenszenv növekedett, s nem az egymás közti nemzeti, vallási ellentétek. A hazai burzsoázia felső rétege mozgalmat indított a saját bank létesítéséért; harcolt a külföldi tőke beáramlása, az értelmiség az idegen tisztviselői kar növelése, a néptömegek pedig — papjaik vezetésével — a vallási elnyomás ellen. A tartományokban tehát állandó az elégedetlenség a Monarchia kormányzásával szemben, a Monarchia urai — válaszul — az annektálás végrehajtását határozzák el. Ehhez szükséges azonban a nagyszerb propaganda monarchiánbelüli bizonyítása. A „tényeket" a délszláv perek3 1 és Friedjung cikke nyomán támadt „felháborodás" és per32 adják. 30 Peter Sugar: Industrialisation of Bosnia—Hercegovina. Washington. 1963, XII, 275. 1. с. könyvében Kállay iparfejlesztésre vonatkozó intézkedéseiről sok érdekes, jellemző adatot találunk. Kállay a tartományok gazdag nyersanyagkincsét új — idegen ! — iparvállalatok létrehozásával is a helyszínen akarta feldolgoztatni, vagyis a fő célja az osztrák-magyar tőke behatolásának segítése, tehát az ország gyarmati helyzetben tartása volt. 31 A zágrábi per néven ismert nagy délszláv bírósági ügyet a szerb—horvát koalíció egyik pártja indítja az osztrákellenes szerb—horvát önálló párt vezetői ellen. A Hrvatsko Pravo c. napilap 1908 márciusi számában „Levelek Kosztajnieából" c. cikksorozatban névszerint a Pribicevic testvérek Szerbiával való kapcsolatát leplezi le. A gyanúsítottak pert indítanak a lap ellen. A per egyik döntő tanúja Nastic György lesz, aki 1908 júliusában „Finale" с. röpiratában, majd a perhez adott vallomásában megerősíti a vádat. (Vallomása szerint a délszlávoknak a Monarchiától való felszabadítását célzó forradalmi szervezet szabályzatát terjesztették, s céljuk az egységes szerb állam tartományi önkormányzattal rendelkező föderatív államközösség, azaz köztársaság kiharcolása volt.) Nastic, aki előbb a bécsi egyetem hallgatója, de 1906-tól, mint a boszniai kormány ügynöke, a belgrádi egyetemre iratkozott, ott bekapcsolódott a Slovenski Jug egyesület tevékenységébe. A magyar kormány 1908 augusztusában — hogy az annexió jogosságát, sőt szükségességét indokolja — megkezdi a mozgalom részvevőinek letartóztatását. A tárgyalások azonban csak 1909 januárjában kezdődnek, s csak októberben hoznak ítéletet (53 vádlottból 33 összesen 184 évi börtönbüntetést kap). A pernek s ítéletnek különösen szerbiai s csehországi visszhangja igen erős. A szerb kormány pl. addig nem is bocsátkozott a magyar kormánnyal kereskedelmi tárgyalásba, amíg a pert le nem zárták. — Aehrenthal több ízben kérte Wekerlót, fejezzék már be a még zajló s rendkívül kellemetlenné váló pert. 1910 áprilisában mégis új per indul, majd 1911-ben ítélet nélkül törli a bíróság. Ld. ehhez Katus: i. m. VII. fejezetét. 32 Fried jung per: Heinrich Friedjung (1851 —1920) osztrák történetíró, közíró, 12 Századok 1966/4—5
