Századok – 1966
Tanulmányok - Boros Ferenc: Adalékok a kisantant létrejöttének történetéhez és jellegéhez (1919 augusztus–1920 november) 816
838 BOUOS FETtENC részben az volt, hogy a magyar reakció részéről fenyegető veszélyt a közvélemény figyelmének középpontjába állítsa, ezzel elterelje a figyelmet a szociális kérdésekről, „nemzeti egység"-re való hivatkozással a munkásság osztálycélkitűzéseiért folyó harcát háttérbe szorítsa. Ebben a szociáldemokrata párt jobbszárnya minden segítséget megadott. Ami pedig az ellenforradalmi reakció elleni harcot illeti, a csehszlovák burzsoázia eleinte szimpatizált a bojkottal, s szerette volna, ha a bojkott Magyarországon a revizionista irányzat visszaszorítását eredményezi. Az adott helyzetben azonban jobban félt a bojkottban megnyilvánuló forradalmi erőktől. Ismeretes továbbá, hogy Horthy ellenbojkot-tal válaszolt, s a nemzetközi reakció ellenszenvét is kiváltotta a bojkott. Ilyen körülmények között a csehszlovák burzsoázia is a bojkott leszerelésén fáradozott. A kormány 1920 nyarán több intézkedést tett a szlovákiai magyar irredenta tevékenység megakadályozására és visszaszorítására. Részben ezek. közé tartozott a Szlovákiában július folyamán bevezetett statárium. Nagy előkészültek folytak katonai téren is. Még május végén, amikor a közös lengyelmagyar csehszlovákellenes akció veszélye egyre nyilvánvalóbbá vált, a csehszlovák hadvezetőség gyorsított ütemben kidolgozott egy katonai tervet, az ún. „P H" tervet, arra az esetre, ha Csehszlovákia Lengyelországgal, illetve Magyarországgal háborús konfliktusba bonyolódnék.10 7 A Vörös Hadsereg ellen, SLZSLZ SbZ intervencióba való bekapcsolódás céljából semmiféle intézkedést sem tettek.10 8 Ami történt, az a magyar reakció terveinek megakadályozása céljából történt és a forradalmi mozgalom saját területen való feltartóztatásával és a külső behatások (Vörös Hadsereg közelsége, a tanácsrendszer esetleges lengyelországi győzelme) elhárításával függött össze. Ebből a célból dolgozták ki az ún. ,,B"-tervet, majd az ezt követő Klesandruv-tervet, amely nem feledkezett meg a déli határok Magyarország elleni védelméről sem.10 9 A terv szükségesnek tartotta, hogy ebből a célból a Szlovákiában és Kárpátalján levő katonai alakulatokat lovassággal, szibériai cseh légiós csapatokkal erősítsék meg. A terv külpolitikai vonatkozásai pedig a Jugoszláviával és Romániával való szoros kapcsolatok kiépítését jelölik meg feladatként, „hogy ezáltal Csehszlovákia a magyar revizionizmus ellen szövetségest nyerjen".11 0 E terveknek megfelelően Szlovákiában és Kárpát-Ukrajnában a csapaterősítések napirenden voltak. Erről a magyar katonai jelentések is beszámoltak.11 1 Helyenként határincidensekre is sor került.11 2 A magyar reakciós tervek ellen irányuló és legnagyobb súllyal bíró tényező azonban diplomáciai vonalon következett be. Az utódállamokat a magyar ajánlat és a magyar—francia közlekedés még közelebb hozta egymáshoz. 1920 július végén a csehszlovák követség útján már Sándor jugoszláv király is sürgette a magyarellenes szövetség megteremtését. Arra hivatkozott, hogy a magyarok augusztus vagy szeptember folyamán betörésre készülnek Szlová-107 VUA—MNO Hl. stáb. br. moci 4. old. 373/10 50 íj. 62048/taj. prisné dûv. z 29. 5. 1920; Gen. stáb c. 3737/3 E. N. Id.: Gajan: Nëmecky Imperialismus . . . 173-174. 1. 108 HL VKF П. csop. (1920. aug. 16.) 21477. 109 V. Olivová: Öeskoslovenské—sovëtské vztahy. . . 234. 1. 110 Uo. 232 — 236. 1. 111 HL VKF I. oszt. 15714 (aug. 16.). E szerint a csehszlovák hadsereg hadműveleti felvonulást tart. Salgótarján és Miskolc környékén is csapatösszevonások történtek, a vasúti gócpontokat és támpontokat drótakadályokkal erősítik. Továbbá VKF 1920. II. c. csop. 22123, összefoglaló jelentés 1920. aug. 31-i dátummal (katonai rész). 112 HL VKF I. oszt. 1920. 15831 (Bánréve környékén).
