Századok – 1966
Tanulmányok - Boros Ferenc: Adalékok a kisantant létrejöttének történetéhez és jellegéhez (1919 augusztus–1920 november) 816
ADATOK A KISANTANT LÉTRE JÖTTÉHEZ 825 burzsoáziának minden erejét összpontosítania kellett a békekonferencián, hogy ott eddigi vívmányait a szó szoros értelmében megvédhesse. S e kérdésben a „józan", „megfontolt", Európa „békéjét", jövőjét óvni akaró és féltő fél szerepét játszotta, s ezt a megfontolást, „józanságot" akarta az antanttal is elfogadtatni. A csehszlovák kormány, bár az országnak nem állt különösebben érdekében, hiszen 1919 — 1920 telén maga is rendkívül nehéz gazdasági, élelmezési nehézségekkel küzdött, inkább az antant nyomásának eleget téve 1920. január 10-én széles körű gazdasági egyezményt kötött a súlyos gazdasági problémákkal küzdő Ausztriával, amelynek jelentős politikai és katonai kitételei is voltak. E szerződés bizonyos fokig Magyarország ellen irányult.38 Bár katonai szempontból sem járt rosszul a csehszlovák burzsoázia,3 9 de talán ennél is' fontosabb volt a példamutatás, amelynek célja nemzetközi pozícióinak erősítése volt: ily módon kívánta ugyanis a csehszlovák burzsoázia konkrét formában bebizonyítani az antanthatalmaknak, hogy Csehszlovákia kész vállalni az ,,új közép-európai politikai rendszer kristályosodási pontjának szerepét". Továbbá szemléltetni kívánta, hogy a közép-európai államok közötti egyetértés, a béke és a gazdasági egyensúly létrejöttének előfeltétele a békeszerződés megkötésében és végrehajtásában keresendő.4 0 Külföldi propagandájában a szerződést a csehszlovák burzsoázia alaposan kihasználta. A második jelenség, amely a csehszlovák külpolitikát ez időben jellemezte, a külföldi propaganda fokozása volt, elsősorban Franciaországban. Apponyi párizsi útját ugyanis nagyarányú magyar propaganda-hadjárat előzte meg Angliában és Olaszországban. A magyar külpolitika megpróbálta Franciaország segítségét is megnyerni'ahhoz, hogy a nagyhatalmak a békekonferencián megváltoztassák a békeszerződések feltételeit és engedélyezzék a szóbeli tárgyalásokat. S itt nem csupán propagandáról volt szó. A magyar kormány, mint ahogy ezt már korábban is megtette,41 jegyzékben hívta fel a francia militaristák figyelmét a magyar ellenforradalmi reakció „érdemeire". Elsősorban azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon mily példásan felszámolták a forradalmi erőket, megteremtették — a szomszéd államokkal szemben, ahol a forradalmi mozgalom mindinkább előre tört — a „nyugalom szigetét". Ezzel egyidőben a magyar kormányszervek elmélyítették kapcsolataikat a 38 A szerződés a két állam veszélyeztetése esetén kölcsönös diplomáciai és politikai segítségnyújtást garantált, a magyar részről jövő támadás esetére pedig katonai segítségnyújtást is kilátásba helyezett. Csehszlovákia vállalta, hogy Nyugat-Magyarország védelmében is segítséget nyújt Ausztriának. A két kormány továbbá kimondta, hogy közösen lépnek fel minden olyan kísérlet és terv ellen, amely a régi viszonyok visszaállítására irányul. A szerződő felek kölcsönösen vállalták, hogy mindennemű muníció és háborús dugáru Magyarországra való szállítását megakadályozzák. AMZV-Archiv státních smlűv. L. 108. Ld.: Olivová: К historii ceskoslovensko-rakouské smlouvy z. r. 1921. ÖÖH, 1961/2 203. 1. 39 Az ausztriai katonai anyagok likvidálásáról van itt szó. Ez alkalommal a kiépülő csehszlovák hadsereg jelentős mennyiségű munícióhoz jutott. 40 Sborník zahranicní politiky г. I. <5. I. (1919. jan. 18.) Renner prágai útja. 41 Ilyen értelmű jegyzékek már korábban is érkeztek az antant budapesti misszióihoz (lásd Somssich gróf külügyminiszter 1919. okt. 14-i levelét a Szövetségközi Katonai Bizottsághoz. Ld. Zsigmond L. : A német imperializmus és militarizmus újjáéledésének gazdasági és nemzetközi tényezői (1918—1923). Bpest. 1961. 120—121. 1. Bethlen I. gróf 1920 januári javaslata alapján jan. 27-én Párizsba elküldött jegyzék. Papers and documents relating to the foreign relations of Hungary. Bpest. 1939. 8750.1. Ld. Zsigmond L. : Az amerikai imperialisták a magyar nép felszabadulása ellen. 1919 — 44. Bpest. 11. 1., Raoul Chélard: Responsabilité de la Hongrie dans la préparation du bolshevisme en Russie. Párizs. Ld. F. Houdek: i, m. 341. 1. E kísérleteket továbbiak követték.
