Századok – 1966
Tanulmányok - Boros Ferenc: Adalékok a kisantant létrejöttének történetéhez és jellegéhez (1919 augusztus–1920 november) 816
820 BOROS FERENC lások időszakában megmutatkozott, hogy nem számíthat minden körülmények között még fő szövetségesének, Franciaországnak a támogatására sem. A békekonferencián a csehszlovák burzsoázia képviselőinek épp úgy, mint a többi utódállam képviselőinek, bizony nagyon szerény szerep jutott. Többnyire csak figurák voltak a nagyhatalmak sakkjátszmájában. Amikor pedig a csehszlovák burzsoázia 1919. január 23-án intervenciót indított Tésin (a legvitatottabb cseh-lengyel terület) megszerzéséért, nemcsak az angol és amerikai körök, hanem a franciák is felléptek ez ellen.1 2 Ez már ekkor jelezte, hogy a kapitalista Lengyelország komoly konkurrense Csehszlovákiának a francia politikában. Hasonló jelenség játszódott le a Magyar Tanácsköztársaság elleni intervenció idején is, amikor Franciaország az újabb intervenció előkészületei során végül is nem vette számításba a csehszlovák segítséget, részben azért, mert a francia burzsoázia ez időben Németországgal állt éles ellentétben, s a csehszlovák burzsoáziát arra kényszerítette, hogy elsősorban az ezzel kapcsolatos francia érdekek védelmére tegyen katonai előkészületeket.13 Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a magyar proletárállam ellen 1919 májusában indított csehszlovák intervenció sikertelensége folytán a csehszlovák burzsoázia sokat vesztett presztízséből a franciák szemében.1 4 A magyar proletárállam után kiépülő ellenforradalmi fasiszta diktatúra újabb konkurrenst jelentett a csehszlovák burzsoázia számára. A közép-európai forradalom központjának, a Magyar Tanácsköztársaságnak az eltiprása 1919 nyarán az európai reakció egyik fő törekvése volt. Ezért mind a munkáshatalom eltiprásában, mind az ellenforradalmi rendszer hatalomra juttatásában és kiépítésében a nemzetközi reakciónak igen jelentős szerepe volt. Ismeretes, hogy az antanthatalmak sem számoltak komolyan azzal, hogy a Peidl-kormány hosszabb ideig uralmon lesz. Ha nem is teljesen olyan tempóban és formában történt minden, ahogy ezt akarták, lényegében részesei voltak a nyílt reakció előretörésének Magyarországon, amelyet Friedrich István puccsa, majd kormánya vezetett be. A Friedrich-kormány hatalomra jutásával olyan fordulat következett be Magyarországon, amely az utódállamok érdekeinek elevenébe vágott: a volt Monarchia visszaállításának veszélyét rejtette magában. Friedrichnek jelentős monarchista múltja volt, s maga Habsburg József főherceg nevezte ki miniszterelnökké. Fellépése mozgosította a monarchista reakciót az országban. Ugyanakkor Európa-szerte nagy reményekkel töltötte el a nemzetközi monarchista mozgalom erőit.15 Ilyen erők nemcsak Németországba^, Ausztriában, hanem az antantállamokban, sőt, ha nem is ugyanolyan mértékben, még az utódállamokban is voltak. Elég csak arra utalni, hogy Angliában, Olaszországban, sőt Romániában és Jugoszláviában is megmaradt a monarchista államforma. Az antant monarchista, reakciós körei sem tettek le végleg arról, hogy a volt Osztrák-Magyar Monarchia politikai egységét valamilyen formában felújítják — mondván, hogy ily módon Közép-Európa jobban ellenállhat 12 K. Gajan: Nëmecky Imperialismus. . . 59. 1. 13 A. Gajanová: К nëkterym otázkám. . . 682. 1. " Ed. BeneS: Problémy. . . 68. 1. Lásd továbbá ezzel kapcsolatban a Londonból érkező jelentéseket: Archív ministerstva zahraniènich vëci (a továbbiakban AMZV) — Praha, Londyn, 1919/138 (1919. 10. 23.); 1919/140 (1919. 10.30.) 15 Bőséges anyagot tartalmaznak erről a csehszlovák külügyminisztériumba befutott svájci, londoni stb. jelentések a nemzetközi monarchista mozgalom megélénküléséről, tevékenységének kiszélesedéséről.
