Századok – 1966
Tanulmányok - Boros Ferenc: Adalékok a kisantant létrejöttének történetéhez és jellegéhez (1919 augusztus–1920 november) 816
ADATOK A KISANTANT LÉTRE JÖTTÉHEZ 821 a „bolsevizmusnak". Ez az eszme a béketárgyaláson is felmerült és sok vita folyt körülötte. A nemzetközi monarchista mozgalom egyik központja Károly király környezete volt Svájcban. Ez a központ lázas tevékenységet fejtett ki, hogy élére állhasson a Habsburg-Monarchia felújítására irányuló kísérletnek. Károly király, aki 1918. november 11-i kiáltványában lemondásra kényszerült, a magyarországi fordulat hatására 1919. augusztus 14-én uralkodói jogát követelte,1 6 elsőrangú feladatként emlegetve a volt Habsburg-Monarchia felújítását.1 7 A svájci és londoni csehszlovák külképviseletek jelentéseikben beszámoltak arról, hogy Károly igyekszik kiterjeszteni befolyását az antant országok monarchista köreire is, s különösen élénk kapcsolatban áll az osztrák és német monarchistákkal.18 A köztársasági erők mindenütt élesen szembefordultak a monarchista kísérlettel. A csehszlovák burzsoázia is nagy megdöbbenéssel fogadta a Friedrich-kormány hatalomra jutását. Nemzetközi hatását illetően Csehszlovákia számára a végső veszélynek tartotta, amely — ahogyan erre Horthy Miklós is rámutat emlékirataiban1 9 — a csehszlovák köztársaság létét fenyegette. Nem csupán Habsburg József főherceg és Friedrich István személye okozta a gondot, hanem elsősorban az, hogy mindez az antant magyarországi képviselőinek a hozzájárulásával történt. Egyes burzsoá lapok rá is mutattak erre. így pl. a „Slovensky denník" nyíltan kijelentette, hogy a magyarországi monarchista kísérlet szorosan összefügg egyes antantkörök számításaival. A magyar reakció ezeket igyekszik megnyerni és be akarja bizonyítani nekik, hogy Magyarország ,,a béke őre" és „a rend bástyája" Közép -Európában. „Csehszlovákiának — vonja le a következtetést a lap — új tényezővel, a nemzetközi tőkével kell számolnia, amely érdekének tartja Magyarország konszolidálását, mivel abban hasznot lát."20 Ily módon az a széles körű Habsburg-ellenes mozgalom, amely Csehszlovákiában Friedrich magyarországi hatalomra jutása után kezdődött, nem csupán Friedrich és a magyar monarchista erők ellen irányult, hanem nemzetközi támogatóik, köztük a francia monarchista beállítottságú körök ellen is. A vezető burzsoá lapok, mint az ipari burzsoáziát képviselő „Národní listy", az agráriusok lapja, a „Venkov", — bár nem egyöntetűen21 — rámutattak arra a „nagy" veszélyre, amelyet a magyarországi monarchista fordulat Csehszlovákia és a többi utódállam számára jelent. A csehszlovák külügyminisztérium nyilatkozata megállapította, hogy Csehszlovákiának a leghatározottabban védekeznie kell a „szélsőséges" veszéllyel szemben.2 2 A csehszlovák kormány augusztus 14-én határozott hangú tiltakozó jegyzéket küldött a Legfelsőbb Tanácshoz. A jegy-16 Diplomatické dokumenty Habsburkû, Praha. Üvodnik. 17 AMZV-Praha, Bern 1919/69 (A monarchista mozgalom Svájcban). — A jelentés szerint Károly király véleménye szerint a monarchista restauráció kérdése egy éven belül megoldódik. 18 AMZV, Praha-Bern, 1919/71, 73, 99; Londyn 1919/114. 19 Horthy Miklós: Emlékirataim. Buenos Aires. 1953. 121 — 122. 1. 20 Ld. Národní listy, 1919. aug. 12. 21 Sokat vitatott és bírált cikk jelent meg a „Národní listy" 1919. aug. 8-i számában. A cikk szerzője meleg szavakkal írt József főhercegről, akinek törekvéseiben Közép-Európa föderalisztikus megoldásának reményét látta, ahol a csehszlovák finánctőke érvényesülhet. Ez azonban egyedülálló jelenség volt, a következő napokban már ez a lap is teljesen ellenkező módon értékelte az eseményeket. 22 Venkov, 1919. aug. 7. v 8 Sriiadok 1966/4—5
