Századok – 1966
Tanulmányok - Valiani; L.: Tárgyalások Ausztria-Magyarország és Olaszország között 1914–1915-ben 787
800 L. VALIANI tognak róla, hogy csupán Tisza engedelmes eszköze lenne: inkább bátor ember, aki a saját fejével gondolkozik.4 5 És igazság szerint ez derül ki naplójából is, ahonnan az is kitűnik, hogy 1917 —18-ban többször került ellentétbe Tiszával. A bécsi külügyminisztérium osztályfőnöke, Forgách február 3-án azt írta Macchionak, hogy nagyobb ellentétet képzelni sem lehet, mint a mindig habozó Berchtold és az önmagában túlságosan biztos Burián közötti, majd végül megállapította: „Mindenesetre most igazi vezetőségünk van."4 8 A vezetés azonban nem volt jó. Az olasz nagykövet, Avarna herceg arra a következtetésre jutott, hogy Burián „mentalitása inkább szőrszálhasogató jogászhoz, mint diplomatához illik". Február 24-én maga Forgách is beismerte, hogy nagyon aggasztja Burián működése: „Ha így halad, két hónap alatt itt a háború Olaszországgal és Romániával. A miniszter azt mondja, inkább következzék be ez, mint hogy önként átengedjünk akár egy négyzetmétert is ! ! !"4 7 De ez csak annak a kormányhivatalnoknak a kitörése volt, aki, minthogy döntő szerepet játszott a Szerbia elleni hadüzenet elhatározásában, most különös gonddal vigyázott, nehogy eljátsszanak bármilyen esélyt is a háború győztes befejezésére. Abba Burián soha nem ment volna bele, hogy magyar területet engedjenek át; de nem tagadta volna meg, hogy átengedjék Olaszországnak Trentot, ha meggyőződik róla, hogy ez az. egyedüli módja az olasz beavatkozás elkerülésének. Ő maga éppúgy, mint Tisza, értésére adta ezt a közös minisztertanácsnak február 2-i ülésén ; ez utóbbi még kihangsúlyozta a román fenyegetés súlyosabb voltát. Burián ott adott tájékoztatása szerint az olasz hadsereg még nem volt kész és az olasz kormány nem lehetett oly esztelen, hogy elhatározza a háborút, mielőtt hadserege felkészült.4 8 Időközben, Tisza és Burián reménysége szerint a dolgok még jobbra fordulhatnak Ausztria-Magyarország számára az orosz fronton. Hogy egy kínos váltó kifizetését így attól a reménytől tegyék függővé, hogy a lejárta előtti utolsó napon talán történik valami, ami a kötelezettséget megszünteti, kimondottan hazárdjátékosra valló eljárás volt. Németország vezetői, elsősorban maga Bethmann Holhveg kancellár, világosabban meglátták, hogy a háborút csak Franciaországban lehet megnyerni. Ezt pedig nagyban elősegítette volna, ha biztosan lehet számítani Olaszország jóindulatú semlegességére. Ezzel elkerülhető lett volna, hogy további német csapatokat kelljen küldeni Ausztria-Magyarország segítségére, Franciaország pedig az olasz határ védelmére is rákényszerül. Február 6-án és 10-én Bethmann Hollweg hosszasan értekezett az osztrák-magyar nagykövettel, és arra kérte, beszélje rá Bécset, egyezzék meg Olaszországgal, hogy ezzel elkerülhető legyen 46 H. Hantsch: i. m. 724. 1. 46 H. H. St. A. Nachlass Maochio. 47 Uo. Valóban febr. 9-én Burián egyenesen ellentámadásba ment át, emlékeztetve az olasz nagykövetet arra, hogy a 7. cikkely alapján Olaszország tartozik ellenszolgáltatással, a Dodekannészosz és Valona elfoglalása miatt. Vö. Avarna Sonninonak, 1915. febr. 9. és ápr. 23-án, A. S. M. E. i. h., és „zöld könyv", valamint „vörös könyv". 48 H. H. St. A. XXXX— 312. A katonai értesülések, amikkel Bécs rendelkezett, helyesek voltak. Cadorna már november 14-én közölte az olasz kormánnyal, hogy az olasz hadsereg csak áprilisban lesz képes háborút viselni. Vö. Emilio Faldella: La grande guerra. Le battaglie dell'Isonzo. 1915 — 1917 (A nagy háború. Az isonzói csaták). 1. köt. Milano. 1965. 27. 1. Az osztrák-magyar kormányférfiak a politikai megítélésben tévedtek. Az olasz kormány, ha hadserege ütőképes állapotban van, semlegessége fejében már nem elégedett volna meg azzal az engedménnyel, ami néhány hónappal korábban még elégségesnek látszott számára.
