Századok – 1966
Tanulmányok - Puskás; A. I.: Adatok a magyar haladó erők szerepéhez az ország felszabadításában. 763
778 A. I. PUSKÁS bizottságainak, sőt arra is kísérletet tettek, hogy átalakítsák a régi államapparátust. Faluhelyen az ő vezetésükkel indult meg a tönkretett gazdaságok talpraállítása. Sokhelyütt az ő vezetésükkel termelési bizottságok jöttek létre, vagy parasztbizottságok (földigénylőbizottságok), amelyek magukra vállalták a föld felosztását a parasztság között. A nagyvárosok nemzeti bizottságai a felszabadulás utáni első hetekben gyakran kiterjesztették a hatalmukat az ország elég tekintélyes területeire is. Olyan városok nemzeti bizottságai, mint Szeged és Debrecen, a helyi jelentőségű ügyek mellett — az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulásáig — több olyan rendelkezést hoztak, amelyek országos érvényűek voltak. Ilyen szerepet játszott a felszabadulás utáni első hetekben a fővárosi Nemzeti Tanács is, amely első ülésén kimondta, hogy míg a kormány Budapestre érkezik, ellátja a kormány funkcióit. A nemzeti bizottságok nagy szerepet játszottak az Ideiglenes Nemzetgyűlés összehívásának előkészítésében.5 8 1944 december elejétől a felszabadított országrész politikai életének középpontja Szegedről Debrecenbe helyeződött át. Debrecenben összegyűltek nemcsak a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front képviselői: a kommunista párt, az ismét feléledt Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt és a Kisgazdapárt képviselői, hanem a volt horthystáknak az a része is (jórészt magasrangú katonatisztek)5 9 , akik október 15-én átálltak a Szovjet Hadsereg oldalára, továbbá annak a küldöttségnek a tagjai, amely részt vett a moszkvai fegyverszüneti tárgyalásokon. December 12-én létrehozták az Ideiglenes Nemzetgyűlés összehívását előkészítő bizottságot. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés első ülését december 2l-re tűzték ki. Ezzel összefüggésben hatalmas munka bontakozott ki az országban, minthogy 8 nap leforgása alatt kellett lebonyolítani a helyi választásokat és összegyűjteni a képviselőket Debrecenbe. A nemzetgyűlési képviselőket a helyi nemzeti bizottságok jelölték, a nagyobb községekben és a városokban pedig népgyűléseken választották. A megválasztott képviselőket a nemzeti bizottságok megbízólevéllel látták el. A Debrecenben 1944. december 21-én összegyűlt Ideiglenes Nemzetgyűlés összetétele megfelelt az országban azidőtájt kialakult osztályerőviszonyoknak. Az ipari munkásokat 42 képviselő képviselte, a mezőgazdasági munkásokat és a szegényparasztokat — 39, a kulákokat és a középparasztokat — 36 ; a parlamentben a kisiparosoknak 37, az értelmiségieknek 60 képviselőjük volt, az egyházakat 7, a katonákat 6, a kereskedőket 2 képviselő, a kereskedelmi alkalmazottakat pedig egy képviselő képviselte.6 0 Az ország egész területének 58 Balázs Béla: A nemzeti bizottságok szerepe népi demokráciánk létrejöttében. Tanulmányok a magyar népi demokrácia történetéből. Bpest. 1956. (A továbbiakban: TMNT) 154—236. 1. 69 A magyar hadsereg legfőbb parancsnoki karában a régi tábornokok többsége az 1944. október 15-i fordulat után is hű maradt Horthyhoz. A német befolyást ellenzők s a germenofil tábornokok között a küzdelem már 1943 nyarán kiéleződött, s ez akkor a német-ellenes Nagybaconi Nagy Vilmos honvédelmi miniszter lemondásához, 1943 végén pedig a fasiszta Feketehalmi-Czeidner és Grassy ellen indított bírósági eljáráshoz vezetett. A magyar hadsereg tíz vezérezredese közül egyedül Beregffy Károly működött együtt a németekkel 1944. okt. 15. után is. A többiek: Szombathelyi, Nagybaczoni Nagy, Csatay, Vörös, Miklós, Lakatos stb. nem vezethették tovább egységeiket, vagy letartóztatták őket, vagy átálltak a Vörös Hadsereg oldalára. A magasrangú katonatisztek körében erős volt a németellenes hangulat, viszont a törzs- és főtisztek körében a fasiszta befolyás sokkal erőteljesebb volt. 60 Révész Imre : Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány. TMNT. 143. 1.
