Századok – 1966
Tanulmányok - Puskás; A. I.: Adatok a magyar haladó erők szerepéhez az ország felszabadításában. 763
.A MAGYAR HALADÓ ERŐK AZ ORSZÁG FELSZABADÍTÁSÁBAN 779 felszabadulásával az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjainak száma 230-ról 498-ra emelkedett. Osztályösszetétele szempontjából alig különbözött valamiben is a debrecenitől. 115 paraszti és mezőgazdasági munkás-képviselő, továbbá 113 ipari munkásképviselő reprezentálta a Magyarországon hatalomra került két alapvető osztályt. Ezen kívül a parlamentnek volt 50 kisiparos képviselője, 8 kereskedő és 5 bankigazgató és gyárigazgató képviselője. A képviselők között volt 27 pártalkalmazott, 35 újságíró és író, 32 ügyvéd, 23 tanító, 13 tanár 16 pap.6 1 Pártok szerint a debreceni nemzetgyűlés a következőképpen oszlott meg: kommunista: 71, kisgazdapárti: 55, szociáldemokrata: 38, parasztpárti: 16, polgári demokrata párti: 12, a szabad szakszervezetek képviselője: 19 és 19 pártonkívüli. A kiegészült Nemzetgyűlésben a 498 képviselő közül 130 volt kommunista, 122 kisgazdapárti, 97 szociáldemokrata, 40 parasztpárti, 21 polgári demokrata párti, 61-en képviselték a szabad szakszervezeteket, 27-en voltak pártonkívüliek.®2 A kommunista párt ez alkalommal is az Ideiglenes Nemzetgyűlés legnagyobb pártja maradt; a párt a mandátumok 26,1%-val rendelkezett.6 3 A kommunista párt, a szociáldemokrata párt, a nemzeti parasztpárt és a szabad szakszervezetek, vagyis azok a pártok, amelyek a munkások, a dolgozó parasztok és a haladó értelmiségiek érdekeit képviselték, a debreceni időszakban a nemzetgyűlési mandátumok 62,6%-val rendelkeztek, Budapestre kerülve pedig 65,8%-val, vagyis a munkásosztálynak és a dolgozó parasztság-' nak csaknem kétharmados többsége volt a parlamentben. A kisgazdapárttal alkotott koalíciójuk révén pedig ezek a pártok a mandátumoknak a 90,4% felett rendelkeztek.6 4 Az Ideiglenes Nemzetgyűlés december 21 — 22-én megtartott első ülésszaka megvetette az alapját a kialakulóban levő népi demokratikus rendszer központi szerveinek. A Nemzetgyűlés kiáltvánnyal fordult a magyar néphez, amelyben kifejtette az új demokratikus államhatalom jelentőségét és megjelölte az új Magyarország felépítésének legfontosabb feladatait. Ekkor nem döntötték még el az államforma kérdését. A köztársaságot egyelőre nem kiáltották ki, de gyakorlatilag megszűnt a magyar királyság korábban fennállt kormányzói tiszte. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944. december 22-én Politikai Bizottságot hozott létre, amely az államfő feladatkörét látta el és 22 főből állt. Tagja volt 4 kommunista, 5 kisgazdapárti, 4 szociáldemokrata, 3 parasztpárti, 2 polgári demokrata és 4 pártonkívüli.6 5 A Politikai Bizottság első teendője a miniszterelnök kinevezése volt. Erre a tisztségre Miklós Bélát javasolták, az 1. magyar hadsereg volt parancsnokát, aki átállt a szovjet hadsereg oldalára, ö kapta azt a megbízatást, hogy alakítson Ideiglenes Nemzeti Kormányt. Ebben 3 kommunista, 2 kisgazda, 2 szociáldemokrata, 1 parasztpárti és 3 volt horthysta miniszter foglalt helyet. Vagyis a kormány összetétele jobboldalibb volt, mint a parlamenté: a 12 miniszterből 3 volt horthysta, a negyedik horthysta maga a miniszterelnök volt. 61 Uo. 62 Az Ideiglenes Nemzetgyűlés Naplója (a továbbiakban INN). Bpest. 1946. 181. 1. 63 1 9 45 februárjában a magyar kommunista párt taglétszáma meghaladta a 30 000-et, 1945 májusában pedig a 150 000-et. 64 INN. 1946. 181. 1. 84 Uo. 22. 1.
