Századok – 1966
Tanulmányok - Puskás; A. I.: Adatok a magyar haladó erők szerepéhez az ország felszabadításában. 763
.A MAGYAR HALADÓ ERŐK AZ ORSZÁG FELSZABADÍTÁSÁBAN 777 A kommunista párt meghatározta az új állami berendezkedés szervezet1 formáit is: a helyi nemzeti bizottságok a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front helyi szervezetei; a legfőbb hatalom az Ideiglenes Nemzetgyűlés kezében van, az Ideiglenes Nemzeti Kormány pedig — a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front kormánya. A Kommunista Párt programját megvitatták a pártszervezetekben, mindenütt a felszabadított országrészekben sji program egyöntetű helyeslésre talált.5 5 A kommunista párt vezette munkásosztály harcot indított a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front létrehozásáért, hogy segítségével Magyarország területéről véglegesen kiűzzék a fasisztákat és hozzálássanak egy demokratikus államhatalom kiépítéséhez. A Kommunista, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt és a Kisgazdapárt vezetői között Szegeden megindult tárgyalások sikeresen végződtek. A kommunista párt kezdeményezésére 1944. december 2-án Szegeden megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, amely tevékenységének alapjául elfogadta a kommunista párt által előterjesztett program-tervezetet.5 6 A Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban a kommunista párt mellett részt vettek a Szociáldemokrata Párt, a Kisgazdapárt, a Nemzeti Parasztpárt, a Polgári Demokrata Párt és a szakszervezetek. Ilyenképpen az ország alapvető pártjai vették kézbe a hatalmat. A függetlenségi front programja, amelyet december 2-án fogadtak el, tartalmát tekintve nemzeti, demokratikus, antifeudális és antifasiszta program volt. Az volt a feladata, hogy széles alapokon egyesítse egy táborban a munkásokat, a parasztokat, a demokratikus értelmiséget és a magyar polgárság - hitlerellenes beállítottságú részét. A függetlenségi front programját ezt követően a városokban és falvakban népgyűléseken vitatták meg; ezeknek a népgyűléseknek a határozata arról tanúskodik, hogy ezt a programot Magyar» ország egész dolgozó népe támogatta. 5 7 1944 végén és 1945 elején a német csapatok folytatták visszavonulásukat, tönkretéve és megsemmisítve mindent, ami útjukba került; az ellenséges csapatok visszavonulásával párhuzamosan, a felszabadult vidékeken megalakultak a községi, járási, városi, megyei nemzeti bizottságok, mint a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front helyi szervezetei, mint helyi hatalmi szervek. A nemzeti bizottságok koalíciós alapon jöttek létre, s az első hónapokban, míg nem voltak központi államhatalmi szervek, a maguk kezében összpontosították a teljes hatalmat. Munkájukban főként a kommunista szervezetekre támaszkodtak, minthogy a kommunisták voltak a nemzeti bizottságok legaktívabb tagjai. A nemzeti bizottságok általában forradalmi módon működtek s a néptömegek érdekeit fejezték ki. Ez azonban nem vonatkozik valamennyi nemzeti bizottságra. Voltak közöttük olyan szervezetek is, amelyekbe álcázott horthysták, sőt nyilasok is beférkőztek. így, egyes helyeken, a reakciós bizottságokkal szemben a kommunisták és a szociáldemokraták létrehozták a maguk forradalmi bizottságát, s a kétféle szervezet között éles harc bontakozott ki a hatalomért a helyi feltételek között. Egészükben azonban a nemzeti bizottságok hatalmas szerepet játszottak az új államhatalom kiépítésében. Kezdeményezői voltak a demokratikus koalíciós kormányzat létrehozásának, a népbíróságoknak és a tisztviselők igazoló 65 Felszabadulás, 179 — 181. 1. 66 Délmagyarország, 1944. dec. 3. 67 Néplap, 1944. dec. 20.
