Századok – 1966
Tanulmányok - Puskás; A. I.: Adatok a magyar haladó erők szerepéhez az ország felszabadításában. 763
776 A. I. PUSKÁS fasisztaellenes koalíció kialakításával kívánta szolgálni. E cél elérése érdekében a Magyar Kommunista Párt tevékenységét továbbra is a Szociáldemokrata Párttal 1944. október 10-én megkötött akció-egység-egyezmény szellemében fejtette ki. A két munkáspárt akcióegysége lehetővé tette a munkásosztály vezető szerepét az ország forradalmi-demokratikus átalakításában. Ebben az időben a kommunista párt, figyelembe véve az ország gazdasági és politikai helyzetét, továbbá a német megszállók kiűzésének szükségességét, a demokratikus átalakulás programját hirdette meg.5 3 Ez azonban egyáltalán nem jelentette, hogy a párt lemondott volna a proletárdiktatúra jelszaváról. Ellenkezőleg, midőn a párt a demokratikus átalakulásért folytatandó harc jelszavát zászlajára tűzte, tisztában volt azzal, hogy minél mélyrehatóbb lesz a demokratikus átalakulás, annál kedvezőbbek lesznek a feltételek ahhoz, hogy a demokratikus forradalom proletárforradalomba nőjön át. 1944. november 30-án a párt közzétette „Magyarország demokratikus újjáépítésének és felemelkedésének programját", amelyben hangsúlyozta egy széleskörű nemzeti koalíció létrehozásának szükségességét a német és a magyar fasizmus elleni harc céljából, az ország újjáépítése és demokratikus átformálása érdekében, s e politikai egység szervezeteként javasolta a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front létrehozását. Ez az utóbbi hozná létre az új demokratikus államhatalmat. A program előirányozta a kartellek és a nagybankok ífilami ellenőrzését, az olajlelőhelyek, a bányák és a villanyerőművek á/lamosítását. Követelte a 8 órás munkanap bevezetését, a fizetett szabadság rendszerének megvalósítását, a női és gyermekmunka díjazásában mutatkozó hátrányos megkülönböztetés megszüntetését és a reálmunkabér emelését. A program egyik legfőbb követelése az volt, hogy szüntessék meg a félfeudális nagybirtokrendszert; kobozzák el az árulók, a háborús bűnösök, a német hadseregben szolgálatot teljesített „Volksbund"-tagok birtokait és rövid határidőn belül juttassák földhöz a földnélküli parasztságot, vagyis hajtsanak végre radikális földreformot. Politikai téren a program a magyar nép elé a következő feladatokat állította: szakítás a hitleristákkal és aktív részvétel a fasiszta Németország elleni háborúban, az összes népellenes, fasiszta szervezet feloszlatása és megakadályozása annak, hogy a jövőben valaha is újjáéledhessenek, bírói úton való felelősségre vonása a hazaárulóknak és a háborús bűnösöknek, az állami hivatalok, a hadsereg és a bíróságok megtisztítása a fasisztáktól és más népellenes elemektől; a fasiszta rendszer mindazon törvényeinek és rendelkezéseinek eltörlése, amelyek a reakciót szolgálták és ellentmondanak a demokrácia alapelveinek; a faji és nemzeti gyűlölség kiirtása az irodalomból és a sajtóból, a népoktatás rendszeréből és az egész társadalmi életből; a demokratikus szabadságjogok és a nép politikai jogainak visszaállítása; a sajtó-, a gyülekezési és egyesülési szabadság garantálása; minden hazafinak és a nemzeti függetlenség valamennyi harcosának kiszabadítása a börtönökből. A külpolitikában a magyar kommunista párt azt követelte, hogy minden szomszéd országgal, mindenekelőtt a Szovjetunióval jószomszédi kapcsolatok alakuljanak ki. A Magyar Kommunista Párt felszólított minden demokratikus pártot, szervezetet és csoportot, minden hazafit, hogy támogassa ezt a programot.5 4 53 Uo. 170—179. 1. 51 Néplap, 1944. nov. 30. ,
