Századok – 1966
Tanulmányok - Puskás; A. I.: Adatok a magyar haladó erők szerepéhez az ország felszabadításában. 763
.A MAGYAR HALADÓ ERŐK AZ ORSZÁG FELSZABADÍTÁSÁBAN 773 s a Radetzky-laktanyában kivégezték őket — minden vizsgálat és ítélet nélkül még december 24-én.40 „Annak ellenére, hogy a fasisztaellenes partizánmozgalom Magyarországon késedelmesen bontakozott ki és nem öltött tömeges méreteket — hangzik többek között a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 40. évfordulójára megjelent tézisek szövege —, mégis, „a kommunista párt által szervezett és vezetett magyar antifasiszta partizánmozgalom a demokratikus nemzeti újjászületésért, a néphatalomért, a magyar nemzet becsületéért folyó antifasiszta harc legteljesebb elismerésre méltó része volt".4 1 A nyilasok vezére, Hitler ügynöke, Szálasi kétségbeesett kísérleteket tett arra, hogy elfojtsa a fasisztaellenes mozgalmat, s megállítsa a szovjet csapatok előnyomulását. Minden hiábavaló volt azonban. A fasiszta uralomnak Magyarországon meg voltak számlálva a napjai. A kommunista párt vezette néptömegek szívós ellenállást tanúsítottak a nyilasokkal és a német-fasiszta megszállókkal szemben, hősi küzdelmet vívtak a szovjet csapatokkal együtt. A népi küzdelemnek ebben az időben a főformái a következők voltak: a fasiszta hatóságok kiürítési (a lakosságot és a vagyontárgyakat Németországba irányító) rendelkezéseinek szabotálása; a munkások és a technikai értelmiség haladó részének aktív küzdelme a gyáriüzemi berendezések leszerelése és Németországba való kiszállítása vagy megsemmisítése ellen; a vagyonuk védelmére kelt parasztok tömeges fellépései" A fasisztaellenes küzdelemnek nagyon fontos tényezője volt a hadseregből való dezertálás, a katonai behívások megtagadása, az erődítési munkák tömeges szabotálása stb. A fasisztaellenes nemzeti-felszabadító mozgalom legfejlettebb formája Magyarországon 1944—1945-ben a hazafiak fegyveres harca volt. Hajmáskéren az internáló tábor foglyai 10 perc leforgása alatt lefegyverezték a német őrséget.4 2 1945. január 7-én német SS-alakulatok megkísérelték, hogy Bakonyszombathely lakosságát erőszakkal Németországba tereljék. Annak ellenére, hogy a német megszállók teherautókra rakták az állatokat és az elmozdítható vagyontárgyak jórészét, a lakosság egy része pincékben és a környező tanyákon elrejtőzött.4 3 A Nemzeti Szövetség 1945 februárjában tartott ülésén szóvátették a Szilasbalhás lakosságának kitelepítésére tett kísérletek kudarcát. Nem engedelmeskedtek a kiürítési rendelkezéseknek a Duna—Tisza közének lakói sem. A Kecskemétről erőszakkal elhurcoltak megszöktek. Budapesten a tisztviselők kitelepítésére egy 100 tengelyes szerelvényt állítottak össze, de mindössze 60—80 kitelepülni szándékozó akadt.4 4 Szálasi irodájába jelentés futott be, amelyben az állt, hogy általános jelenség, hogy ,,a magyar lakosság nem teljesíti a kiürítésről szóló parancsot".4 5 A kalocsai hazafiak megakadályozták, hogy Németországba irányítsanak 695 vagon élelmiszert. A pécsi lakosság megtagadta a katonai parancsnokságnak azt a rendelkezését, hogy hagyja el a várost. A partizánok felrobbantották az összes Pécs felé vezető vasútvonalakat s két napra megakadályozták a 40 BMI. V—19430—XVI—10/105—106. 1. 41 A Kommunista Párt megalakulásának 40. évfordulójára (Irányelvek). Társadalmi Szemle, 1958. 10. sz. .19. 1. 42 BMI. У —19430-XVI —15/33. 1. 43 Uo. IV—29. 1. 44 A Szálasi-per. Bpest. 1946. 99. 1. 46 BMI. V —19430-IV —34. 1., XII—20—26. 1. 5 Századok 1960/4—5
