Századok – 1966

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat közgyűlése 618

624 KRÓNIKA A tanári tagozat munkáját sokrétűvé igyekezett tenni, és'ezért a céltudatosságát el­sősorban a munkát kézben tartó, következetesen irányító Unger Mátyást illeti dicséret. A tagozat elsőrendű feladatának tartotta a történettudomány és a történelemtanítás élő kapcsolatának ápolását, a történettudomány legújabb eredményeinek friss és leghiva­tottabbaktól eredő hiteles tolmácsolását, a jelentősebb vitákról, hazai és külföldi kong­resszusokról való gyors tájékoztatást. Helyesen mutatott rá ugyanakkor a mai igazgató­választmányi ülés egyik hozzászólója arra, hogy a tanári tagozat tagjai nem passzív alanyai ennek a munkának. A tanári igényeket figyelembevevő előadásoknak valóban jobban kell támaszkodniuk a jövőben a tanárok előre beküldött kérdéseire és tudatosab­ban figyelembe kellene venniük a tanári, oktatási igényeket. Az elért eredményeket öregbíti az egyenragúan vállalt feladat: a szakmódszertani kérdések megoldásában való részvétel, új pedagógiai eljárások, ötletek bemutatása, az oktatási reformtörekvések támogatása. A fenti célkitűzésekkel egyaránt összefüggött az egyes történettudomány­nyal foglalkozó intézmények munkásságának a bemutatása, pl. Országos Levéltár, Párt­történeti Intézet, egyes múzeumok. Ezek is azt a célt kívánták szolgálni, hogy a tanárok betekintést nyerhessenek egy-egy intézmény életébe, s megismerhessék olyan részle­teit, műhelymunkáit is, ámelyek egyébként a látogatók előtt rejtve maradnak. A vázolt feladatok megoldására évente átlagosan 3—4 előadást rendezett a tanári tagozat. Ebben a tanévben ezen kívül még egy 5 előadásból álló sorozatot is szervezett a Munkaügyi Minisztériummal karöltve. A tagozat minden évben résztvett a tanári nyári egyetem, ill. a vándorgyűlések oktatási-pedagógiai programjának kialakításában, s az országos középiskolai tanulmányi verseny ankétjának megrendezésében. Az új pe­dagógiai módszerek terjesztése, általában a módszertani kultúra emelése érdekében ered­ményesen működtek a tagozat pedagógiai szakcsoportjai. Ezek közül kiemelkedően érté­kes — és a tanárok között nagy visszhangot kiváltó — munkát végzett bemutatóival és vitáival a gimnáziumi szakcsoport, élén Nagy Erzsébet gimnáziumi tanárral. De hasz­nos tevékenységgel hívta fel magára a figyelmet a szakköri csoport — amelynek nagy szerepére a történész utánpótlásban a szakkörök patronálásán keresztül joggal hívta fel a figyelmet igazgatóválasztmányi ülésünk egyik értékes hozzászólása és a sok nehézséggel küzdő általános iskolai csoport is. A tanári tagozat a történettanárok munkájának támogatására elhatározta egyes kiadványok közrebocsátását, s úgy tűnik, hogy — bár rendkívüli nehézségeket kell le­küzdeni — mégis egy-egy intézménnyel összefogva, s a Tankönyvkiadó Vállalat támoga­tását élvezve, ez a terv sem megoldhatatlan. A tanári tagozat első könyve. A magyar munkásmozgalom válogatott dokumentumainak kb. 20 íves kiadványa, a tanári tagozat és a Párttörténeti Intézet közös gondozásában, „Szemelvények a magyar munkásmozga­lom történetéhez" címmel. A tanári tagozat eredményeket mutathat fel profilírozott külföldi kapcsolatok kialakításában. A tanárok nagy örömére — főként az Országos Pedagógiai Intézet által teremtett lehetőségek kihasználásával — sikerült kapcsolatot teremteni néhány népi demokratikus országgal, s évenként megismétlődően többen vehetnek részt igen méltányos feltételekkel a Német Demokratikus Köztársaság, Csehszlovákia, Lengyelország és Jugoszlávia nyári egyetemein. A jövőt illetően a megkezdett és eredményesnek tűnő munka folytatásán kívül néhány i'ij, részben az ország határain is túllépő feladat megol­dásában kíván a tagozat közreműködni. 1967-ben vagy legkésőbb 1969-ben Magyar­ország feladata a történelemtanítás kérdéseivel foglalkozó nemzetközi szimpózium meg­rendezése, amelyet elsőízben a Német Történész Társaság tanári tagozata szervezett meg 1965 októberében Berlinben. A magyar történelemtanítás színvonalának további emelése szempontjából döntő kihatású lehetne egy ilyen nagyszabású nemzetközi konferencia, s megítélésünk szerint ennek megoldásában a Magyar Történelmi Társulat tanári tagoza­tának — más érdekelt intézményekkel közösen — oroszlánrészt kell vállalnia. A tanári tagozat hasznosan közreműködhet nyilvánvalóan abban is, hogy a szak­módszertannal foglalkozók vagy az az iránt komolyabban érdeklődők első országos talál­kozója létrejöjjön, s később rendszeres időközökben tevékenykedjék. A jövőben szüksé­gesnek látszik határozottabban kiterjeszteni a tagozat feladatkörét a vidékre, a vidéki tanári|tagozatok előkészítése érdekében, feladatanagyobbmértékbenmegnyerni az általános iskolai tanárokat és valamilyen formában kiterjeszteni a tagozat munkáját — az egész társulati munkába bekapcsolás érdekében is — a végző egyetemi hallgatókra, a leendő tanárokra. Mindezt a sokirányú feladatot az eredmény reményében csak akkor vállal­hatja a tanári tagozat, ha sikerül megnyernie a tanártársak kiterjedt körének bizalmát, az egyetemek és tudományos intézetek további megértését és együttműködését, az érde­kelt minisztériumok, országos és fővárosi pedagógiai intézmények támogatását és utol­jára, de nem utolsó sorban a társulati tagság fokozott aktív érdeklődését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom