Századok – 1966
Krónika - A Magyar Történelmi Társulat közgyűlése 618
618 KRÓNIKA aki a tanári tagozat, Mályusz Elemérről, aki a nemzetközi kapcsolatok vonatkozásában, továbbá Pamlényi Ervinről, aki a Századok aktív irányítása terén ért el kiemelkedő eredményeket. Ha az igazgatóválasztmány mint testület nem is kapott elég működési területet és tovább kell haladnia a Társulatnak e fontos testület mai munkaterülete kialakításában a közgyűlési beszámoló javaslatai alapján — ez nem jelenti azt, hogy az igazgatóválasztmány egyes tagjai nem nyertek volna lehetőséget igen aktív munkára. Ugyancsak a teljesség igénye nélkül említem meg Benda Kálmán, Fügedi Erik, Makkai László, Paulinyi Oszkár, S. Vincze Edit legkülönbözőbb működési területeinkben érezhető aktivitását." A főtitkár ezután felhívta az igazgatóválasztmány tagjait, hogy mind az írásos előterjesztésre, mind a szóbeli kiegészítésre tegyék meg szíves észrevételeiket. Az igazgatóválasztmány tagjai közül Székely Qyörgy főtitkári beszámolótervezetéhez és elhangzott szóbeli fejtegetéseihez elsőnek Pálffy Ilona szólt hozzá a kiadóknál, a sajtóban, a televízióban és a rádiónál dolgozó történészek problémáiról és a Társulattal kapcsolatos igényeiről. Rámutatott arra, hogy a nem történész folyóiratokban megjelenő történész észrevételek, nemkülönben a történeti regények, drámák, tv-játékok, rádiójátékok nagy érdeklődést váltanak ki s mind a jók, mind az elkeserítően rosszak nagyon hatnak a közvéleményre. Elekes Lajos a tanári tagozat eredményeit méltatva szembeállította azokat a szükségletekkel. Nyomasztó hiányról beszélt a vidéken, olyan nehézségekre mutatott rá, amelyeket Budapestről megközelíteni sem lehet. Sürgette megfelelő formában a tanári tagozatnak megfelelő szervezet kiépítését a vidéki csoportok keretében. Fejtegette a budapesti és vidéki ifjúsági tagozatok lehetőségét. Szabad György kritikai és önkritikái álláspontról állásfoglalást kívánt az elnökség, a tisztikar és az igazgatóválasztmány alapszabályszerű működése tekintetében. Fass Henrik а tanári tagozat tagjainak aktivitását, nagy érdeklődését és jogos igényeit fejtegette. A tanári tagozati előadások konzultatív jellegét tartaná helyesnek, hogy azok alkalmat adhassanak a tanításban felmerülő tisztázatlan kérdések megoldására. A hozzászólás a továbbiakban a társulati munka társadalmi jellegének továbbfejlesztésére tett javaslatokat; a megyei pártbizottságokkal való kapcsolat rendszerességét, igényelte, hogy azok jobban törődhessenek a területükre eső rendezvényeinkkel. Lederer Emma a történelmi szakkörök patronálásának fontosságát hangsúlyozta, a történész utánpótlás egyik forrása gyanánt jellemezve a szakköröket. Ebben a munkában az egyetemi oktatókon túl a Társulatnak is volna szerepe, lenne hatása. Az ifjúsági szervezeteket is bele kellene kapcsolni munkánk e területébe. Székely György válaszolt a hozzászólásokra, utána az igazgatóválasztmány felhatalmazta a főtitkárt, hogy az írásos tervezet és a válaszok alapján tartsa meg közgyűlési beszámolóját. A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KÖZGYŰLÉSE Társulatunk 1966. március 25-én délelőtt 10 órakor a Magyar Tudományos Akadémia Felolvasó-termében tartotta meg közgyűlését. Molnár Erik elnök javaslatára a közgyűlés Elekes Lajos akadémiai 1. tagot, Ember Győző akadémikust, Pach Zsigmond Pál akadémiai 1. tagot, Sinkovics István professzort és Vass Henriket, a Párttörténeti Intézet vezetőjét választotta be az elnökségbe. Ezután javaslatot tett a jelölőbizottság és szavazatszedő bizottság kiküldésére, majd a következőket mondotta: „Tisztelt Közgyűlés, Kedves Elvtársak ! A Társulatunk legutóbbi közgyűlése óta eltelt időszakot áttekintve, történettudományunk jelentős fejlődéséről adhatunk számot. Csak a legfontosabb munkákat érintve: elkészült ós megjelent a Magyar Munkásmozgalom Történetének I. kötete, napvilágot látott a Magyarország Története eímű kétkötetes népszerű-tudományos összefoglalás. A mo -nografikus munkálatok sorából kiemelkedik XV — XVII. századi agrárfejlődésünk összehasonlító módszerrel készült analízise, a középkori magyar állam fejlődésének rajza, továbbá két — több szerző által készített—gyűjteményes munka a magyar parasztság XlX—XX. századi osztályküzdelmeiről ós helyzetének alakulásáról a kapitalizmus korában. Fejlődésnek indult több eddig kissé elhanyagolt ága tudományunknak, így a várostörténet, a legújabbkori társadalomtörténet, előrehaladás tapasztalható a technikatörténetben s ami talán ma a legfontosabb, az ideológiatörténet területén is. S most küszöbön áll a
