Századok – 1966

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 562

596 FOLYÓIRATSZEM LE 596 nyomására csak a Labour-kormány iktatja törvénybe 1947-ben. A szerző szerint ezt újabb pangás-periódus követte, ^ csak az 1950-es évek elejétől gyorsult a fejlődés, s szerinte az elkövetkező 15 — 20 évben az iskolakötelezettség alsó határát 18 évre emelik majd. H. Fomisson érzékelteti az állami iskoláztatás tartalmi, szociális prob­lémáit is, valamint azt is, hogy az állami iskolák mellett a munkástömegek képzé­sében más formák, munkásszervek is sze­repet játszottak. 1965. nov. szám. — Az A. West által indított vitához kapcsolódott REG BEECH : Az 1930-as évek c. hozzászólása (349. 1.) felelevenítette számos szociáldemokrata ve­zetőnek (főként német, francia példákra utalt) fasiszta politikusokkal kötött immo­rális paktumpolitikáját. Mindehhez hozzá­fűzte, hogy néhány vezető tette mégsem indokolja, hogy a szociáldemokráciát mint áramlatot tekintsék a fasizmus szövetsége­sének. R. Beech végül az angol Labour Party jelenlegi külpolitikáját bírálja. — J. LABOUR MONTHLY 1965. szept. szám. — JOHN WILLIAMSON: Felforgató munka a szakszervezetekben (411 — 415. 1.) azt tekin­ti át, hogyan építették ki 1949 óta az AFL és a CIO anyagi támogatásával a Szakszervezeti Világszövetséggel szemben, antikommunista szellemben a „szabad szakszervezeteket", s hogyan törekedtek ezeket az ázsiai, latin-amerikai kontinensen megerősíteni. — A szerkesztőség búcsúzik az 1965 augusztusában meghalt William Gallachertől, akinek életútját áttekintve főként az első világháború alatti és utáni forradalmas években tanúsított szerepét emeli ki (408. 1.) — Az 1925. évi TUC kongresszusra visszatekintve a lap Swales és Bramley beszédeit idézi, kiemelvén az akkor balfeló haladó angol szakszervezeti mozgalom pozitív vonásait. (416 — 417. 1.) 1965. okt. szám. — BETTY AMBA­TIELOS: Válság Görögországban. Harc a de­mokráciáért (454 — 457.1.) а görög kormány­válságot, Karamanlis bukását, a Centrum Unió és az EDA harcát világítja meg. — A lap megemlékezik az angol kommunista párt 12 vezetőjének 1925 októberében be­következett letartóztatásáról, majd 6 —12 havi elítéléséről, amely már az általános sztrájk előtörténetét képezte (458 — 459.1.). — STANLEY RYEKSON: Megosztott Kanada (460 — 463. 1.) a Kanadában kiéleződő rancia—angol ellentét történeti hátterét, politikai és munkásmozgalmi összefüggé­seit világítja meg. — ANDBEW ROTHSTEIN: Az angol munkásmozgalom Marx idején (474—478. 1.) Royden Harrisönnak e kor­szak kérdéseiről megjelent könyvéhez fűz gondolatokat. Harrison aláhúzta, hogy az angol szakszervezetek ekkoriban főként a szakmunkások szervezésére korlátozódtak, és a választójogot is csak a munkásarisz­tokráciának követelték, minthogy az egy­helybenlakás igényét elismerték. Harrison­nal szemben Rothstein úgy véli, hogy a szerző túlhangsúlyozza az angol sajátossá­gokat. Ez vonatkozik az angol kormány­körök reformhajlandóságára is, ami ekkori­ban Európa-szerte nem egyedülálló. Más­felől Harrison lebecsüli Marx és az Inter­nacionálé szerepót а Reform Liga létreho­zásában, holott ezt az Internacionálé jegy­zőkönyvei kellőképp bizonyítják. Ismere­tes az is, hogy a Reform Liga vezetőségé­nek 12 tagja közül 6 az Internacionálé Fő­tanácsának is tagja volt. Marx szerepét illetően Rothstein az Engels-, Jones- és Kugelmann-levelezés bizonyítékaira utal. Hangsúlyozza, hogy az 1868-as választá­sokkal kapcsolatban Harrison az ismeret­len dokumentumok feltárásával igazolta Marx 1872-es kitételét, hogy az angol mun­kásvezetők zömét а liberális párt korrum­pálta. Majd megállapítja, hogy Harrison könyve rendkívül gazdag, eredeti, idáig ismeretlen dokumentációt tartalmaz az 1870-es évek angol köztársasági mozgal­mára, továbbá а középosztályból kikerülő pozivistáknak az 1880-as években az angol szakszervezetekben játszott szereplésére. Megemlíti, hogy Harrison nagy jelentősé­get tulajdonít annak, hogy a korábbi elfo­gadott véleménnyel szemben egyes szak­szervezeti vezetők 1861 után kezdetben а déliekkel rokonszenveztek. Rothstein megállapítja, hogy ez nem új, ezt Marx is tudta, meg is írta, de azt is, hogy a mun­kások zöme viszont kezdettől a déliek ellen fordult. 1965. nov. szám. — CHEDDI JAGAN: A nyugati demokráciák bíróság előtt Brit Guyanában (494—504. 1.), Brit-Guyana volt miniszterelnöke áttekintést nyújt az 1953 — 1965 közötti bel- és külpolitikai válságsorozatról, amelynek ideiglenes lezá­rásaként az amerikai és angol tőkés körök megbuktatták а néppárti kormányt. — J. AFRICAN AFFAIRS 1964. 63. köt. 250. (jan.) szám. — Az 1901-ben alapított Royal African Society negyedévenként megjelenő folyóirata. A Társaság célja a kontinens (elsősorban a Commonwealth-országok) ta­nulmányozása, népszerűsítése. A közölt írá­sok többsége nem annyira tudományos, mint inkább ismeretterjesztő jellegű, vagy a napi politikával van kapcsolatban. Mind­den szám közli az angol parlament vitái­nak afrikai vonatkozásait. Igen használha­tóak a könyvismertetések: a tárgyba vágó történelmi, gazdasági és politikai (elsősor­ban angol nyelven megjelenő) művek leg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom