Századok – 1966

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 562

588 FOLYÓIRATSZEM LE 588 mány által hozott intézkedéseket az oktatás rendjét és rendszerét illetően mind az alsó, mind az egyetemi és felsőfokú oktatás területén. Elsősorban J. Carcopino reformjával foglalkozik, aki 1941. február 23-tól mint közművelődésügyi államtitkár ellensúlyozta néhány elődének intézkedéseit és végrehajtotta az egész köznevelésügy reformját. Megállapítja, hogy a sok káros mellékkörülmény ellenére ez a reform hasznos volt, nagy részében ma is fennáll, ill. a további fejlődós forrásául szolgált. — ANDRÉ BASDEVANT: íjjásági szolgálat a megszállás alatt (G5 —88. 1.) a vichy-i kormány által szervezett ún. Ifjúsági Főtitkárság tevékenységét vizsgálja, melynek hatáskörébe tartozott a fiatalok munkával való ellátása, káder-iskolák, ifjúsági házak, étkezők stb. fenntartása, számos különféle ifjúsági szervezet szubvencionálása stb. — HENRI MAVIT: Testi és sport-nevelés címen (88 — 104. 1.) a vichy-i kormány vonatkozó intézkedéseivel foglalkozik. — 1965. 57. (jan.) szám. — A német és francia gazdaság, elsősorban az alkalmaztatás vizsgálatának szentelték a második világháború idején. — JEAN FOURASTIÉ: A francia termelő lakosság a második világháború idején (5 —18. 1.) az alkalmazottság mórtékét általánosságban vizsgálja. A rendelkezésre álló hiányos statisztikai adatok alapján megállapítja, hogy a háborús erőfeszítéssel kapcsolatos technikai haladás csak nagyon kevés nyomot hagyott a gazdaság alapvető struktúrájában. Mindössze néhány, a háborús szükséglettel szorosan összefüggő iparág képe tér ettől el. — PAUL DURAND (19—40. 1.) és HENRI DELVINCOURT (41 — 52. 1.) közölnek még a kérdésre vonatkozó részlettanulmányokat, ALFRED SAUVY pedig A statisztikusok munkakörülményeivel és módszereivel foglalkozik. (53—62. 1.). — ANDRÉ HIRSCHFELD: A mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom a megszállás alatt (63 — 84. 1.) a vichy-i kormány korporációs törekvéseit vizsgálja, amelyek egyedül a mezőgazdaság területén jutottak el a törvényes rendezés stádiumába az 1940 és 1942-i vonatkozó törvényekkel és 1944-ben a Nemzeti Paraszt Korporáció megalakításával. Ismerteti az alapelveket, a jogi és fiskális kereteket, а létrejött korporációk számát és tevékenységét. Megállapítja, hogy 1937-hez képest 5700-ról 1947-re 13 100-ra emelkedett, amiben a háború alatti korporációs iránynak nagy szerepe volt. Végül a különféle mezőgazdasági szervezetek keretében kifejtett paraszti ellenállással foglalkozik. Megállapítja, hogy a háború alatti fejlődés menete máig kihat a kooperatívak struktúrájára. — PIERRE CÉZARD (85—88. 1.) a Nemzeti Levéltárban őrzött és a háború alatti alkalmaztatás mértékére vonatkozó forrásokat ismerteti. 1965. 58. (ápr.) szám. — JOHN MC VICKAR HAICHT JR.: Franciaország amerikai repülőgép-vásárlásai c. munkája (1 — 34. 1.) a kérdést 1938 — 39-ben, a Daladier-kormány idején vizsgálja, megvilágítva a kérdésről folytatott tárgyalásokat, ezek diplomáciai, belpolitikai és pénzügyi vonatkozásaival együtt. 1939-ben ezek eredményeként Franciaország 415 repülőt rendelhetett. Az ellentétek miatt igen korlátozott eredmény, az első megrendelés mégis utat nyitott a többihez, s így elvileg nagy jelentősége volt abban, hogy a későbbiekben az USA növekvő segítséget nyújtson az európai szövetségeseknek. — PHILIPPE MÂCHEFER: De la Rocque ezredes és a „Francia Szociális Haladás" tevékenységének néhány aspektusáról (35 — 56.1.) ismerteti az ezredes irányítása alatt álló szervezeteket, majd Parti social français nevű szervezetének Progrès social français néven való újjászervezésével foglalkozik. Ismerteti az ezredes programját és а köztársaság fenntartását célzó, fasiszta, de a némot fasizmustól sokban eltérő nézeteit. Mozgalmának fenntartása érdekében együttműködött a kollaboránsokkal, 1942 folyamán azonban egyre inkább meggyőződve а szövetségesek győzelméről, németellenes tevékenységet kezdett kifejteni, közvetve az I. S.-nek dolgozott, s kapcsolatba lépett de Gaulle-lal. 1943. március 9-én a németek letartóztatták. De la Rocque doktrínája annak ellenére, hogy nagy egyéni hatása mozgalmának fasiszta jelleget kölcsönzött, nem volt fasiszta, hanem inkább „keresztény szociális hazafias", aki nagy hangsúlyt helyezett a nemzeti függetlenségre és a szociális igazságra, de nem kívánta a fasiszta államrendszer bevezetését. — KRUNO MENEGHELLO-DINCIÓ: Jugoszlávia külpolitikája (1934—1941) (57 — 66. 1.) J. B. Hoptner Yugoslavia in Crisis 1934 — 1941. с. (New-York, London, 1962) könyvének koncepciójával vitázik, amennyiben nem osztja Hoptner nézetét Pál régensherceg ós kormányai Németországhoz ós Olaszországhoz közeledő politikájának mint egyedül reális politikának a felmentésót illetően. Nem ismeri el azt sem, hogy az 1941. március 27-i jugoszláviai mozgalom okozta volna Jugoszlávia katasztrófáját. A szerző ellenkezőleg úgy véli, hogy Jugoszláviát csak egy olyan politika menthette volna meg, mely demokratikus eszközökkel egyesíti az egész népet ós felkészíti az ellenállásra. 1965. 59. (júl.) szám. — P. RENOUVIN»: Bevezetője (1—4. 1.) megállapítja, hogy a második világháború történetének bizottsága mindezideig az ellenállás ós a deportá-