Századok – 1966

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 562

FOLYÓIRATSZEMLE 579 — A vita-rovatban JURAJ KRAMER, JÁN MLYNÁRIK: A forradalmi mozgalom és a nemzetiségi kérdés Szlovákiában a húszas években (423 — 443. 1.) kifejtik, hogy a Csehszlovák Kommunista Pártnak ebben a korszakban nem volt nemzeti programja, 1924-ig a csehszlovák nemzetegység elvi alapján állt. Nem hozott létre külön szlovákiai országos pártvezetőséget, holott közvetlenül a felszabadulás után volt ilyen. Az 1926-os zsolnai pártkonferencia ugyan helyes álláspontot fogadott el a szlovák kérdésben, eredményeit azonban később balosan értékelték. A szlovákiai gyárak leszerelése ellen indított mozgalom, amely a munkás egységmozgalom egyik formája volt, csak egy időre ért el eredményeket. A párt politikájának nagy hátránya volt a szociáldemokrata örökség, amely a nemzeti kérdésben is még éreztette hatását. A cseh finánctőke szlovákiai uralma ugyancsak kedvezőtlenül befolyásolta az eseményeket. Így a szlovák nemzeti mozgalom a néppárt vezetése alá került. —• ANTON SPIESZ ismerteti Pach Zsigmond Pál németül megjelent munkáját a magyarországi és nyugat-európai agrárfejlődés különbségeiről a XV—XVII. században (447 — 449. 1.). — О. CH. ismerteti Kerekes Lajos könyvét az Anschlussról (472. 1.), ugyanő Az I. Internacionálé és Magyarország c. kiadványt (473—474. 1.), CHM- ismerteti A magyar nacionalizmus kialakulása és története c. könyvet (480 — 481. 1.) Ezek az' ismertetések, és több magyar folyóiratban megjelent tanulmány ismertetése tartalmi összefoglalást nyújt. — N. ACTA UNI VERSIT ATIS PALACKI AN AE OLOMUCENSIS. FACULTAS PHILOSOPHICA 22. Historica VII. Sborník prací historickych. 1964. — A szerkesztő, DIMITR KRANDZALOV: Hogyan különböztessük meg a balkáni országok régészeti anyagában a helybeli romanizált lakosságot a szlávok és egyéb népelemek anyagától (5 — 43. 1.) vitába száll I. Nestor román régésszel, s úgy véli, hogy a korábban bolgár-töröknek, majd 1945 után szlávnak tekintett kerámia nagyrészt a romanizált helyi lakosság terméke, ez a lakosság azonban csak a Dunától délre eső területen maradt fenn. — OSVALD NEVRIVA- A morvaországi sztrájkmozgalom gazdasági előfeltételei a szabad versenyen alapuló kapitalizmus utolsó szakaszában (91 —134. 1.) részletes adatokat közöl az 1860 — 70-es évek fejlődéséről az egyes iparágakban, az osztrák gazdaságpolitika hatásáról, a morvaországi ipar piaci problémáiról, a bérek alakulásáról (általában csökkenő tendenciát mutatnak) és az élelmiszerárakról. — JAN NAVRÁTIL: Az osztrák—magyar és német imperializmus kereskedelmi kapcsolatairól az első világháború előtt (135 — 186.1.) elsősorban a Német Demokratikus Köztársaságban gyűjtött levéltári anyag alapján ismerteti a két állam kereskedelmi kapcsolatait, különösen az 1906-os szerződést és a vámunió kérdését. Megállapítja, hogy a Monarchia egyre inkább függő viszonyba került Németországtól. A német tarifa-politika kedvezőtlen hatást gyakorolt. A két fél gazdasági szempontból nem tudta egymást kiegészíteni, ezért volt hiábavaló a vámunióra irányuló törekvés. Az ausztriai iparágak közül a hadianyagot gyártó szívesen látta az egyre közelebbi kapcsolatokat, más iparágak azonban igyekeztek elhatárolni magukat a német befolyástól. — JOSEF BARTOS: A baloldal kezdődő kialakulása a csehszlovákiai proletár ifjúság soraiban 1917—1919 (187 — 201. 1.) megállapítja, hogy az önálló állam létrehozása megakasztotta a kommunista irányzat feló való gyors előrehaladást. Külön vizsgálja a cseh, a szlovák és а német ifjúmunkás mozgalom fejlődósét, s úgy látja, a baloldali áramlat kialakulása mindenütt párhuzamosan folyt a párton belüli balszárny kibontakozásával, nem előzte meg ezt a fejlődést. Nem az egész ifjúsági mozgalom volt baloldali, de kétségtelenül az ifjúság többsége idetartozott. Az internacionalizmus később megerősödött, pl. a marxista főiskolások nemzetközi egyesülésének létrejöttével.—SÁRKABARTOSOVÁ, JOSEF BIEBERLE: Az 1948-os parlamenti választásokhoz Közép- és Észak-M orvaországban (203 — 227. 1.) részletesen ismerteti a választások számszerű és százalékos eredményeit, összevetve az országos és a morvaországi átlagokkal. A viszonylagos többséget a kommunista párt kapta (azokban a körzetekben, ahonnan a kitelepített német lakosság helyét csehek foglalták el, abszolút többséget is kapott), az országos átlagnál azonban alacsonyabb volt. A pártra szavazott a munkásság zöme mellett az agrárproletariátus ós a szegényparasztság jelentős része. A második helyen a néppárt következett, nem sokkal kevesebb szavazóval, mint a kommunista párt. A néppártra szavazott a kis- ós a közópparasztság, a katolikus értelmiség, a kispolgárság egy része, elsősorban a katolikus érzületű. A nemzeti szocialista párt hagyományosan a városi kispolgárság szavazatainak a zömét kapta meg. A legkevesebb szavazat a szociáldemokrata pártnak jutott, a textil-és élelmiszeripari munkásság mellett a városi kispolgárság egy része szavazott rá, valamint a baloldali értelmiségnek az a része, amely csak ekkor indult el a marxizmus felé. — N.