Századok – 1966

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 562

FOLYÓIRATSZEMLE 577 met. Ezenfelül az orosz történelem minden negatív vonásának továbbélését igyekeznek kimutatni a bolsevik rendszerben. A tanulmányíró a jelentősebb orosz történelmi korszakok és személyek nyugatnémet ábrázolásának kritikájával mutatja ki ennek az álláspontnak tarthatatlanságát a normann kérdéstől egészen a Nagy Októberi Szocialista Forradalomig terjedő problémakörben. — KARL OBERMANN: A nemzetközi szolidaritás az 1848 —49-i forradalomban (826 — 842. 1.) részletesen tárgyalja azoknak a londoni, brüsszeli stb. nemzetközi szervezeteknek, az egyes népek nemzetközi forradalmár csoportjainak tevékenységét, amelyet főképp a lengyel állam visszaállítása, Németország és Olaszország forradalmi egyesítése, Magyarország önvédelmi harcának támogatása terén kifejtettek. Az Amerikába szakadt 48-as európai emigráció kiemelkedő szerepet vitt Amerika polgári demokratikus fejlődésében, beleértve a polgárháborút is. — B. ÖESKOSLOVENSKY' ÖASOPIS HISTORICKY 1965. 4. szám. — VÉRA OLIVOVÁ: Az 1935. évi csehszlovák—szovjet szerződés (477—500. 1.) a szerződés létrejöttének bonyolult -történetét ismerteti elsősorban a csehszlovák külügyminisztérium levéltári anyaga alapján. Barthou Keleti Paktum-terve a francia külügyminiszter meggyilkolása után, Laval idején már nem volt olyan fontos Franciaország számára. Ezért a csehszlovák kormány külön is folytatott tárgyalásokat a Szovjetunióval, s ezek a tárgyalások visszahatottak a szovjet—francia viszonyra is. Csehszlovák' részről igen nagy jelentőséget tulajdonítottak az egyezménynek, voltaképpen háromoldalú francia—csehszlovák—szovjet szerződést akartak, amely egy szélesebb körű biztonsági rendszer alapja lett volna, de a francia kormány ellenállása miatt lett belőle két kétoldalú szerződés. A szerződés megkötése után a Budapest és Varsó részéről is támogatott német propaganda megingatta a csehszlovák álláspontot, végleg а Rajna-vidók remilitarizálásával következett be a nagy fordulat a csehszlovák külpolitikában, az eltérés a szerződéstől. — ZDENEK DEYL: A szocializmushoz vezető utunk és a városi kispolgárság gazdasági problémái 1945—1948 (501 — 520. 1.) kimutatja, hogy a Csehszlovák Kommunista Párt már 1945-ben а kisipar támogatását tűzte ki céljául, azzal, hogy elősegítse ezen belül a ténylegesen termelő kisiparosok arányának a növekedését. Ezt támogatta a kiskereskedelem is, ugyanakkor fellépett az élősködők és a feketepiac haszonélvezői ellen. A csak a cseh tartományokra vonatkozó részletes 1947-es adatok szerint a kisiparban csakugyan a kisüzem volt az uralkodó. A burzsoá pártok ennek а kispolgárságnak nem tudtak perspektívát adni, s így 1948-ra el is vesztették támogatását. •— A vita-rovatban FRANTI§EK GRAUS: A világtörténet és a csehszlovák történetírás feladatai (521 — 528. 1.) 1965. ápr. 20-án tartott előadása szövegét közli. Ebben kifejti, hogy a történetírás feladata nem egyszerűen a múlt elbeszélése, hanem a tanulságok levonása. Az embereknek új, szilárd értékekre van szükségük, ezek kiválasztásához а történetírásnak is hozzá kell járúlnia. Éppen ezért ma sok mindent másképpen látunk, mint régebben. Egyaránt elutasítjuk mindannak a felmagasztalását, ami cseh (pl. a cseh falu fetisizálását), de azt is, ha mindent elvetnek, ami cseh. Ma már nem lehet a világ eseményeit hazai mércével mérni. Olyan egyetemes történetet kell tehát összeállítani, amely a mai csehszlovák olvasó igényeinek felel meg. Ilyen munka megindításának szakmai indítékai is vannak, hiszen a cseh történelem jónéhány helyen közvetlenül bekapcsolódik az egyetemes történetbe (a huszita háborúkban, a harmincéves háborúban, a müncheni egyezménnyel). Az öt kötetre tervezett munka tehát, amelynek rövid tematikáját is felsorolja a szerző, nem mechanikusan foglalná össze minden nép történetét, hanem csak azt adná az egyetemes történetből, ami napjaink fejlődésére nézve fontos, aminek a mában valami jelentősége van, és olyan mértékben, amilyen a jelentősége. — PETER RATKO§: Késmárk város és vár keletkezése (570 — 577. 1.) a korai forrásanyag minuciózus elemzésével megállapít ja, hogy a XIII. századi német telepítés előtt itt szlovák település állt fenn, lakóinak helyzete 1269 után annyira megromlott a német betelepedés következtében, hogy nagyrészt elvándoroltak. — BOHTJMIL BADURA érdekes összeállítást ad a Latin-Amerika történetével foglalkozó kutatás lehetőségeiről, levéltári és egyéb forrásanyagáról és eddigi eredményeiről Spanyolországban, elsősorban az utolsó néhány évben megjelent kiadványok figyelembevételével (578 — 594. 1.). — V. M. ismerteti a budapesti Agrártörténeti Múzeum kiadásában megjelenő nemzetközi agrártörténeti bibliográfia első kötetét (596. 1.), J. N. Ránki György tanulmányát а kisipar szerepéről a magyar kapitalista fejlődésben a Történelmi Szemle 1964. évfolyamában (614. 1.). 5. szám. — JOSEF MACEK: Reneszánsz, humanizmus és Dante (633 — 654. 1.) 1965. máj. 18-án Liblicóben tartott előadását közli, ebben a reneszánsz korszakát úgy tekinti, mint a feudalizmus első válságának a korát, а humanizmust pedig a reneszánsz