Századok – 1966

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 562

FOLYÓIRATSZEMLE 573 tek fel, de ezek már nem valósultak meg, — WASYL W. DOROSZENKO: A liviandi majorsági gazdaságok piaci kapcsolatai a XVI—XVIII. század fordulóján (260 — 283. 1.) 19 livóniai nagybirtok adatait vizsgálta át. A királyi birtokokon a gabonatermelést nagyrészt felélte a katonaság, a fennmaradó résznek az eladása mégis a birtok jövedelmének 3/4 részét tette ki. A magánbirtok piaci kapcsolatai állandóbb jellegűek voltak, Tiesenhausen pl. gabonatermése felét eladta (kivéve a zabot). A jezsuita kézben levő birtokokon a termésnek több mint a fele piacra került. — IRENA KOBERDOVA: Adalék a svájci „új emigráció" történetéhez 1850-ben (296 — 305. 1.) különböző források felhasználásával összeállítja a Svájcban élő lengyelek névsorát, származási helyük ós 1850-beli foglalkozásuk feltüntetésével. 1965. 3. szám. — ALEKSANDER GIEYSZTOR: Lengyelország a XIV. század derekáról való „El libro del Conoscimiento"-ban (397 — 412. 1.) az 1348 táján..egy spanyol ferences által írt munka lengyel adatait vizsgálja felül, azonosítja a helyneveket. A munka gónuai tengerészek és keleten járt hittérítők stb. adatait összegezi. Lengyelország egységének helyreállítása, a Fekete-tengeri génuai gyarmatok és Lengyelország közti kereskedelem újrafelvétele ós a pápaság és a koldulórendek megnövekedett érdeklődése magyarázza a lengyel vonatkozású információk bőségét. — IRENEUSZ IHNATOWICZ: A lódéi ipar értékesítési piacai A XIX. század második felében (413 — 431. 1.) megállapítja, hogy csak a textiláruk, kisebb mértékben a fém, papír és bőráruk lépték túl a helyi piac kereteit. 1864-ben azonban még ezeknek is 50%-át a Lengyel Királyság területén helyezték el, 30—40%-át Ukrajnában, Belorussziában és Közép-Oroszországban. 1875 — 1900 közt a textilipari cikkek 3/4 részét szállították Oroszországba, de ez egyre nehezebben ment, a lengyel textilipart az orosz konkurrencia kiszorította a peremvidékekre. Ezért tértek át a lódzi gyárak jónak látszó, de Silány minőségű készítmények gyártására, amelyek nagy ós gyors hasznot biztosítanak, de nem számolnak állandó piaccal. A moszkvai textilipar erősödő konkurenciája ellenére a lengyel textilipar ekkor épül bele az orosz birodalom gazdasági rendszerébe. A belső piacon nagyobb elhelyezési lehetőséget talál, s termelése nő. — ANNA ZARNOWSKA: Kísérlet a Lengyel Királyságban az 1905—1907-es forradalom idején lezajlott sztrájkok elemzésére (432 — 458. 1.) az egyik gyári felügyelő által összeállított, csak a nagyipari munkásságra kiterjedő összeállítás elemzésével megállapítja, hogy még Oroszországhoz viszonyítva is igen nagy volt a részvétel, 1905-ben a munkások 93%-a, 1906-ban több mint 3/4-e, 1907-ben 48%-a sztrájkolt. Bár a Lengyel Királyságbeli munkások az egész oroszországi munkáslétszámnak csak 1/7-ót tették ki, a sztrájkolok 1/3-a került ki innen (1906-ban majdnem a fele.) A sztrájkok igen gyakoriak is voltak, sok volt köztük a politikai sztrájk, ami a nemzeti kérdés súlyára is utal. A sztrájkolok közt a textilesek vezettek, a vasmunkások ugyan szintén jelentős szerepet játszottak, de a nehézipar fejletlensége következtében mégsem voltak vezetők. — MIECZYSLAW ZYWCZYNSKI: Metternich és az 1848-os „véres prémiumok" felesége naplójának megvilágításában (464— 467. 1.) megállapítja, hogy a kiadott napló hamisít, mert igyekszik a rossz franciaságú szöveget korrigálni, s közben egész mondatokat és részeket kihagy. így kihagyták azt, hogy Zichy grófinő felháborodott a porosz kormányzat magatartásán a galíciai felkeléssel kapcsolatban, ti. hogy porosz részről terjesztették a hatósági felbújtásról szóló híreket. — Vita bontakozott ki EMANUEL ROSTWOROWSKI: XVII. századi legendák és tények c. cikke körül, amely a folyóirat 1964. 4. számában jelent meg (484 — 493. 1.). A szerző újabb érveket hoz fel állítása mellett, hogy a Szabad hang c. 1733-as röpirat szerzője nem Leszczynski Szaniszló volt, mint eddig gondolták, hanem Bialtozor. WLADYSLAW MARIAN GRABSKI és JACEK ANTONI OJRZYNSKI az érvelést nem tartják elfogadhatónak. — JaN SLASKI ismerteti Kovács Endre: A krakkói egyetem és a magyar művelődés c. könyvét (505 — 508. 1.), értékes munkának tartja. — JAN REYCHMAN is pozitívan értékeli W. Felczaknak az 1848 előtti magyar nemzetiségi politikára vonatkozó, 1964-ben megjelent könyvét (534 — 538. 1.) — A krónika-rovat néhány sorban beszámol az 1964-ben Budapesten tartott nemzetközi történész-konferenciáról (549. 1.) ós 70. születésnapja alkalmiból míltatja Molnár Erik munkásságát (549 — 550. 1.) - N. ACTA POLONTAE HISTORICA 1965. 11. köt. — JANINA KULCZYCKA-SALONI: AZ 1863-as felkelés a lengyel irodalomban (5 — 21. 1.) a felkelés idején született versektől kíséri figyelemmel a felkeléssel foglalkozó szépirodalmat Zeromski-ig, a századfordulóig. Zaromski az utolsó, akinél a felkelés mág aktuális, az életből vett téma. Később mir csak történelmi téma. — RYSZARD W. WOLOSZYNSKI: Lengyelország a X VIII. századi Európa szemével (22—42. 1.) ismerteti a lengyel fejlődéssel foglalkozó európai véleményeket, amelyek távolról sem voltak mind elítólőek, bár a nagyobb rósz élesen 19 Századok 1966/2—3.