Századok – 1966

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 562

FOLYÓIRATSZEMLE 567 kapta meg, az elnök, R. Gallegos a kommunista párt értékelése szerint a demokratikus táborhoz tartozott. Gallegos valóban megszavaztatott néhány fontos törvényt, így az olajtörvényt, amely az államnak biztosított részesedést a nagy olajvállalatok jövedelméből, az agrártörvényt, amely állami földek eladását, sőt a nagybirtok egy részének is az eladását irányozta elő. A törvények végrehajtására azonban nem került sor, az elnök eltűrte a jobboldali szervezkedést, ezért 1948. november 24-én államcsínnyel a jobboldali klerikális párt került uralomra. — G. V. KACMAN: Hogen, az amerikai áltörténész Nyugat-Németországban (77 — 81. 1.) beszámol arról, hogy 1962-ben német fordításban megjelent könyve (Der erzwungene Krieg. Die Ursachen und Urheber des 2. Weltkrieges), amely meghamisítja a tényeket és azt próbálja bizonyítani, hogy Hitler nem akart világháborút, még a nyugat-német történészek körében is élénk ellenvetéseket váltott ki, de hivatalos bonni körök támogatják. — JU. A. PISZAREV: A tömegek szerepe Szerbia és Montenegro felszabadításában a megszállás alól 1918-ban (82 — 90. 1.) sok adatot sorakoztat fel az események megvilágítására, bőven használja a budapesti Hadtörténeti Levéltár anyagát is. — A. V. UROJEVA: Marx „Töké"-jének propagálása Németországban az 1860-as években (91 — 94. 1.) sok adatot hoz Wilhelm Liebknecht és Ludwig Kugelmann tevékenységére vonatkozólag. — A Visszaemlékezések rovatban Magyarország felszabadítása a fasizmus alól (95— 107. 1.) címen részleteket közölnek PADÁNYI MIHÁLY és KOSSÁ ISTVÁN emlékirataiból, az előbbi a magyar partizánok kelenföldi tevékenységét ismerteti, az utóbbi a főváros helyzetét 1945 első hónapjaiban. — M. Sz. ZABOCSENY: Oéwiçcim antifasiszta illegális mozgalma (108 —123. 1.) sok részadatot közöl az auschwitzi táborban működött ellenállási mozgalom tevékenységére vonatkozólag. — A történelem nevezetes lapjai címen a folyóirat új rovatot indít, amely a nagyközönség részére írt, az eseményeket színesen előadó tanulmányokat tartalmaz majd. Első alkalommal JE. В. CSERNYAK: Pitt és Napóleon napjaiban (124—138. 1.) részletet közöl A. M. Nyekriccsel együtt írt, A titkos háború öt évszázada с könyvéből, amely a korabeli kémkedés történetét mondja el. — A. N. MERCALOV: A második világháborúval foglalkozó nyugat-német burzsoá történetírás tendenciái (139 —148. 1.) kiemeli, hogy sok dokumentumkiadvány jelent meg, s megállapítja, hogy a reakciós irányzat mellett fellépnek ebben a kérdésben liberális, szociáldemokrata, demokratikus nézeteket valló történészek és közírók is, akik sok kérdésben beismerik a német fasizmus bűnös voltát. Ezeket a tendenciákat támogatni kell. — I. M. HRANCSEK és N. Р. МАКАЛА beszámolnak arról, hogyan vesznek részt az ungvári egyetem történészei Magyarország történetének tanulmányozásában, milyen munkákat jelentettek meg, s milyen újabb kutatások folynak (179 — 180. 1.). — Végül közli a folyóirat, országok szerint csoportosítva, az 1963-ban a Szovjetunióban az újkori és legújabb kori történetre vonatkozólag megjelent könyvek, okmánykiadványok és cikkek bibliográfiáját (183 — 188. 1.) 1965. 4. szám. — G. G. KADIMOV: Az USA gyarmati agressziója Vietnamban (3 —18. 1.) megállapítja, hogy az Egyesült Államok gazdasági és politikai tekintetben érdekeltek vietnami uralmuk fenntartásában, az országra való tekintettel is, és azért is, hogy más hasonló helyzetben levő ország számára is bebizonyítsák: hiába próbálna valóban önálló lenni. Az USA vietnami behatolása a második világháború alatt kezdődött. 1950 februárjában az amerikai kormány a franciák megkerülésével közvetlen kapcsolatot teremtett a vietnami bábkormánnyal. A Kínai Népköztársaság megalakulása után a vietnami behatolást az amerikai kormány a „kommunista agresszió" elleni harc ós a bábkormány védelme ürügyén folytatta. Az 1954-es egyezmény által teremtett új helyzetben 1958-től kezdve erősödött meg az ellenállás az amerikai gyámkodással szemben. Az agrárkérdés megoldására hivatott földreformot ugyan már 1956-ban meghirdették, de 1963-ban még hivatalos, tehát hamisított adatok szerint is csak 200 000 ha földterület került a parasztok közt felosztásra, a háború idején kiosztott földekről elkergették a parasztokat. A harcban háromféle katonaság vesz részt, jól felfegyverzett ós ellátott reguláris csapatok, kevésbé jól ellátott helyi csapatok és a dél-vietnami lakosság egyéb elemeit magában foglaló népfelkelő csapatok. A dél-vietnami kormány válaszként zsoldoscsapatok megszervezéséhez kezdett, 1960-ig 10 hadosztályt állítottak fel, ezek harcmodora azonban, amely nagy csapatrészek elleni bevetésre alkalmas, a partizánokkal szemben nem használható. Ezért hozták létre az amerikaiak az un. „stratégiai falvakat". Amerika fontos gazdasági szerepót mutatja, hogy 1962 első negyedében a vietnami behozatal 40%-a került ki az USA-ból. Vietnam belső gazdasági életében azonban továbbra is a francia tőkének van vezető szerepe (a rúggyanta-gyártó vállalatok 90%-a, a bankügyletek 39%-a a francia töke kezében van). Az amerikai behozatal természetesen tönkreteszi a ha-