Századok – 1966

Közlemények - B. Lőrincz Zsuzsa: Adatok a Vatikán politikájához a magyar diplomáciai iratokban (1939–40) 452

KÖZLEV1ÉNYEK В. Lőrincz Zsuzsa: Adatok a Vatikán politikájához a magyar diplomáciai iratokban (1939- 40) XIIT Piusnak a második világháború kezdetén játszott szerepével, ezen belül az 1939— 1940-es békeakcióval a Vatikán XX. századi politiká ját ismertető irodalom foglalkozik. Minthogy azonban egyrészt nálunk a kérdés kevéssé ismert , másrészt pedig a Magyar Külügyminisztérium levéltárában található diplomáciai iratok néhány új vonással gyarapítják a pápai politika és a békeakció történetének rajzát, az alábbiakban megkíséreljük ezek alapján fényt vetni a vatikáni diplomáciának erre a sokat vitatott periódusára.1 1 Németországban a Centrumpárt a pápa határozott utasítására előbb együttműködött Hitlerrel, majd megszűntette szervezeteit. Felszámolása után három nappal megkötötték a Német Birodalom és a Vatikán közötti konkordátumot, amelyet 1933. július 8-án, egy heti tárgyalás után parafáltak. A diplomaták az egyezményt mint a nácik első külpolitikai sikerét könyvelték еГ; Hitler ennek is szánta és nem tényleges egyezségnek. Célja az volt, hogy uralmát nemzetközi szerződéssel törvényesítse. Azonban rögtön a parafálás után kirobbantak az ellentétek a Kúria és a német kormány között. Ezek a nézeteltérések nem a jogi formulák magyarázatának külön féleségéből származtak : Hitler nem is magyarázta, hanem egyszerűen nem vette figyelembe az egyezséget. XI. Piusban megvolt a készség a nemzeti szocialistákkal való együttműködésre, de Hitlerrel egyszerűen nem lehetett tárgyalni. A nemzeti szocialista Németországnak szüksége lett volna segítségre a nemzetközi politikában, hasznos lett volna számára az az erkölcsi erő, amit a pápa támogatása jelenthetett, — de mindezért ellenszolgáltatást nem akart nyújtani, sőt tovább üldözte a katolikusokat. XI. Pius nem tűrte el a nemzeti szocialisták egyházellenes tevékenységét: nyílt szóharcba keveredett a német kormánnyal. Ez a nácikat kevéssé zavarta, de annál nagyobb ellenzéket hívott életre Rómában, a pápai udvar egyes tagjaiból s a németekkel szövetségben álló országok diplomatáinak köréből. Maga a bíboros államtitkár is inkább Németország megnyerésében, a nemzeti szocialistákkal való együttműködésben látta az alapját egy szovjet-ellenes egységfrontnak. Az ellenzék attól tartott, hogy kicsúszik a pápa kezéből az események befolyásolásának lehetősége a Németországgal való ellentétek következtében. XI. Pius életének utolsó esztendejében a vatikáni magyar követ jelentéseiben azzal a megállapítással találkozunk, hogy a vatikáni—német viszony megjavulására csak egy új pápa uralomra jutása esetén van kilátás. Ez időben ugyanis Németország és a római katolikus egyház közötti viszony egyre romlott, az együttműködés egyre nehezebbé vált. Nem azért, mintha az egyház nem tett volna továbbra is kezdeményező lépéseket, vagy mert elzárkózott volna egy esetleges megegyezéstől; a hangulat romlásának okát sokkal inkább a német kormány egyre elutasítóbb magatartásában kell keresnünk. 1 A pápa második világháborús politikájának jelentős irodalma van az angolszász országokban. Jó összefoglalást és érdekes tényanyagot közöl C. Cianfnrra: ïhe Vatican and the War in Europe (New-York. 1944) című könyve. L. Lehmann: Vatican Policy in the second World War (New-York. 1946) című munkája részletesen elemzi a vatikáni diplomáciát, mindkettő azonban elsősorban Amerika szempontjából vizsgálja az eseményeket. — A közelmúltban jelent meg az első, egyházi sze nélyfcől származó olyan jelentős munka, amely részletesen beszámol az akció lefolyásáról és közzéteszi a nunciusok beszá nolóit megbízatásuk teljesítéséről. Giovanetti könyve a pápai békeakcióról 1963-ban jelent meg. A továbbiakban ennek francia kiadását idézzük. (Alberto Giovanetti: L'Action du Vatican pour la Paix 1939 — 1940. Paris. Edition Fleurus). Eza munka is pontos tényközlései mellett egyoldalúan, csak a pápa béketörekvéseinek pozitívumait kiemelve tárgyalja az eseményeket és meg sem kísérli az akció reális lehetőségeinek felmérését. Saul Friedlander Párizsban megjelent ,,Pie XII. et le IIIe Reich. Documents" (Edition du Seuil. 1964) с. könyvében foglalkozik a pápai békeakcióval is. Ő mutat rá az eddigi irodalom közül legreálisabban a pápai politika céljaira.