Századok – 1966
Tanulmányok - Sz. Ormos Mária: A fegyverkezés kérdése az európai diplomáciában Hitler uralomrajutása után (1933–34) 400
418 SZ. ORMOS MÁRIA Mindenesetre így is megszületett a formula, amelynek segítségével a franciáknak sikerülni látszott a döntést 4 évvel elhalasztani. Számítottak arra, hogy Németország a tervet egykönnyen nem fogadja el, de nem számítottak arra, hogy a halasztást egyetlen lépésével meghiúsíthatja. A MacDonald-terv módosításáról szóló hírek hamar megérkeztek Németországba, s távolról sem az angol kormány által várt hatást váltották ki. Hitler már az első értesülések vétele után, október 4-én közölte Bülow államtitkárral Blomberg tábornokkal közösen hozott döntését, melynek értelmében a Németország számára végelemzésben elfogadhatatlan terv tárgyalásába nem egyezik bele, ehelyett Németország elhagyja mind a Leszerelési Konferenciát, mind a Népszövetséget.42 Simon angol külügyminiszter október 10-én jelezte Hoesch londoni német követnek az egyezmény két periódusra bontásának gondolatát s kifejtette, hogy amennyiben ezt Németország nem fogadná el, azt jelentené, hogy a többi nemzeteket meg akarja fosztani a biztonság érzésétől, ami nélkül leszerelésüket nem valósíthatják meg. Amikor Simon Genfbe érkezett, Németország leszerelési mgbízottja, Nadolny közölte vele, hogy a német kormány számára a két periódusra bontott tervezet elfogadhatatlan.43 Október 14-én Simon külügyminiszter Genfben ismertette az új tervváltozatot. Egy nappal korábban, október 13-án Hitler a német minisztertanács ülésén előadta, hogy az angol terv értelmében Németország tartalékait még az első 4 év letelte után sem szerelhetné fel és ugyanakkor semmilyen garanciát sem kapna arra, hogy az ún. „felfegyverzett" hatalmak a második periódusban valóban leszerelnek. Tűrhetetlennek jelezte az ellenőrzés bevezetését, ami véleménye szerint kizárólag Németországra korlátozódnék. Előadta tervét, amely szerint Németország kilép a Népszövetségből és a Leszerelési Konferenciából, a kormány egyidejűleg feloszlatja a Reiclistagot, új választásokat ír ki, s a választásokkal együtt népszavazásra bocsátja a komány „békepolitikáját". Hitler tervét a minisztertanácsban ezúttal már senki sem ellenezte. Másnap délben a minisztertanács újból összeült és Simon beszédének elhangzása után döntést hozott a határozatok azonnali végrehajtásáról 44 Neurath külügyminiszter néhány órával Simon felszólalása után táviratilag értesítette a konferencia elnökét, Arthur Hendersont, hogy miután a leszerelés eszméje megvalósíthatatlanná vált, Németország „kénytelen" elhagyni a konferenciát.45 Hitler október 14-én tartott beszédében, majd a késő esti órákban elmondott rádiószózatában bejelentette Németország kilépését a Népszövetségből is. Ugyanakkor minden irányban békés szándékait hangoztatta, s kifejezte kész-42 DGFP (С) I. köt. 478—480. sz. 885 — 889. 1.; 484. sz. 892 — 893. 1.; Kiim. pol. 1933 — 21/40 — 2672 Masirevieh berlini magyar követ jelentése a francia terv német elutasításáról 1933. szept. 8. 43 Simon—Hoesch beszélgetésről utóbbi jelentése DGFP (С) I. köt. 486. sz. 898 — 900. 1.; Neurath utasítása Nadolnynak: jelentse ki, hogy a terv Németország számára elfogadhatatlan, uo. 489. sz. 906 — 907. 1.; Nadolny jelentése Hendersonnal, Beneäsel, Simonnal ós Norman Davis-szel folytatott meddő tanácskozásairól uo. 493. sz. 912—913. 1.; Nadolny újabb jelentése arról, hogy még van tárgyalási lehetőség uo. 495. sz. 915 — 916. 1. — Simon a módosításról szept. 29-én Neurath külügyminiszterrel is beszélt DBFP 2. szér. V. köt. 422. sz. 652 — 653. 1.; majd jelezte azt a német ügyvivőnek okt. 6-án uo. 434. sz. 662 — 664. 1. Simon—Nadolny okt. 13-i beszélgetés uo. 447. sz. 677 — 678. 1-44 DGFP (С) I. köt. 499. sz. 922 — 927. 1.; Simon beszéde DIA, 1933, 281—284. 1. Norman Davis pártoló felszólalása uo. 284 — 285. 1. 45 DIA, 1933, 285. 1.
