Századok – 1966

Tanulmányok - Sz. Ormos Mária: A fegyverkezés kérdése az európai diplomáciában Hitler uralomrajutása után (1933–34) 400

Sz. Ormos Mária: A fegyverkezés kérdése az európai diplomáciában Hitler hatalomrajutása után (1933—34) Az úgynevezett leszerelési kérdéseknek, illetőleg a német fegyverkezés ismertetésének főként a külföldi történészek számos munkát szenteltek már,1 s emellett a más természetű művek egész sora érinti ezt a problémakört, még­is megállapítható, hogy a diplomáciatörténeti feldolgozások az 1933 — 34-es, talán joggal fontosnak vélt szakaszban viszonylag kevéssé, illetve elsősorban a német politikára vonatkozóan részletesek. Hozzátehetjük, hogy a probléma hazai történetírásunkban elég kevéssé ismert. E két körülmény jogosít fel arra, hogy tüzetesebb vizsgálat tárgyává tegyük a két világháború közötti nemzet-; közi helyzet fordulóján az európai hatalmaknak azokat a lépéseit, kölcsönös viszonyaiknak azokat a meghatározóit, amelyek a náci háborús tervek alap­ját képező, nagylétszámú német hadsereg kialakításának lehetőségét meg­teremtették. Viszonylagos biztonságot nyújt a kérdés áttekintéséhez az a kö­rülmény, hogy a kiadott dokumentum-anyag, a memoárok és feldolgozások mellett támaszkodni lehet a magyar külügyminisztérium iratanyagára is, amely a rendszeres követi jelentések és egyéb tájékoztatók mellett több fran­cia, német, olasz stb. dokumentum másolatát is tartalmazza.2 * A háború másnapján a fennálló békerendszer közismert dilemmáját a versailles-i hatalmak szemszögéből talán így lehetne összegezni: lehetséges-e és mi módon lehetséges Németországot és sorstársait a békerendszer által 1 Az újabbak: E. P. Walters : A History of the League of Nations. London—New-York—Toronto, I—II. köt. 1952; T. Taylor: Sword and Swastika. The Wehrmacht in the Third Reich. London. 1953; G. Castellan: Le réarmement clandestin du Reich 1930—1935. Paris. 1954; В. Müller-Hillebrand : Das Heer 1933 — 1945. Darmstadt. 1954; V. M. Hajeman: SzSzSzR i probléma razoruzsenyija (mezsdu pervoj i vtoroj mirovámi vojnámi). Moszkva. 1959; G. Meinck: Hitler und die deutsche Aufrüstung. Wiesbaden. 1959; Benoit-Méchin: Histoire de l'armée allemande. Vol. III. L'essor (1925—1937). Paris. 1964; összefoglaló magyar munka: Hajdú Gy. : A leszerelés. Bpest. 1961. — A tanul­mányban felhasznált főbb általános jellegű munkák: Patyomkin : Az újkori diplomácia története (1919 — 1939). Bpest. 1950; J. B. Duroselle: Histoire diplomatique de 1919 à nos jours. Paris. 1957; P. Renouvin: Histoire des relations internationales. VIII. Les crises au XXe siècle. II. De 1929 à 1945. Paris. 1958; M. Baumont : La faillite de la paix. I. De Rethonde à Streza (1918 — 1935). Paris. 1960. 2 Németország, Ausztria és Magyarország között szóbeli megállapodás létesült, melynek értelmében mindegyik kormány vállalta, hogy „a leszerelés kérdésében eszköz­lendő minden lépésnek megtétele előtt előzetesen tájékoztatni fogja a másik felet ezen lépése felől avégből, hogy a lépéshez való állásfoglalását az utóbbi részére lehetővé tegye". Küm. pol. 1934—11/25 — 282/59. A Külügyminisztérium utasítása a berlini magyar követnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom