Századok – 1966

Tanulmányok - Pintér István: A Magyar Történelmi Emlékbizottság és az 1942. március 15-i tüntetés 329

354 PINTÉIt ISTVÁN A KMP ilyen körülmények között határozta el, hogy a tömegek, a Hitlerellenes csoportok előtt nyíltan feltárja: a függetlenségi mozgalom mögött az illegalitásban élő kommunista párt áll.13

6

E kérdésében a KMP KB-én belül vita folyt. Felvetődött a kérdés: helyes-e éppen most, a Bárdossy-kormány pozíciójának megingása idején, az összefogás megteremtésének kedvezőbb körülményei között nyíltan a tömegek elé lépni? Többen hangsúlyozták, hogy ez feltétlenül egyes személyek, csoportok eltávolodásához, a jobboldali szociáldemokraták kommunistaellenes politikájának felélénküléséhez, a belügyi szervek támadásának megerősödéséhez fog vezetni.13

7

A KB mégis úgy döntött, hogy a párt nyílt jelentkezése a párt tömegbefolyásának további erősödéséhez, a munkásosztály körében a függetlenségi mozgalommal kapcsolatos zavarok eloszlatásához fog vezetni. A pártnak ez a döntése összefüggésben volt azokkal a határozatokkal, amelyek nagyobb fontosságot tulajdonítottak az illegális szervezkedésnek, a nagyüzemi munkások bekapcsolásának, mint az előző időszakban. Általában a legális és az illegális munka kombinációját akarták fokozottabban érvényesíteni. A párt nyílt jelentkezése feltétlenül helyes volt. Ennek politikai és technikai feltételei adva voltak. De a párt konspirációs vonalon nem készült fel erre kellően. A párt új tagságának zöme szociáldemokratákból került ki, akik nem ismerték a konspiráció és az illegalitás szigorú törvényeit, nem ismerték a letartóztatott kommunistákra váró kegyetlen vallatási módszereket. Ilyen körülmények között az illegalitás szabályainak maradéktalan betartása, illetve megszegése a párt létét, illetve felgöngyölését jelentette. Tudták ezt a KMP KB vezetői is, mégsem tettek meg minden intézkedést a párt nyílt jelentkezése után várható támadás kivédésére. Később ez súlyos hibák forrása lett.13

8 A párt — több inint öt évi szünet után — megjelent első két röplapja139 kettős feladatot teljesített. Egyrészt megmutatta, mire képes a Hitler szolgálatába szegődött Bárdossy-kormány. Leleplezte a kassai provokációt, nyilvánosság elé tárta az újvidéki kegyetlen vérengzést, és felhívta a figyelmet, hogy küszöbön áll a magyar hadsereg mozgósítása és frontra küldése. Másrészt megmutatta a kivezető utat, s ebben a magyar nép történelmi hivatását. „Abba kell hagyni a háborút ! Szakítani kell Magyarország elnyomóival, ki kelílépni a háromhatalmi szövetségből", és „együtt kell haladnunk a szovjetangol—amerikai szövetséggel. . ., amelyhez már 26 nemzet csatlakozott. . . "14

° Az első röplap összegezte mindazokat a követeléseket, amelyeket a párt alá-136 pj Arch. Skolnik J. és Orosz Dezső visszaemlékezése. i" Uo. 138

Horváth Márton a párt KB részére 1944 őszén készített feljegyzésében a következőket írja erről: „Illegális sajtóra (és röpiratokra — P.I.) nélkülözhetetlen szükség volt. De az helytelen volt, hogy a sajtótevékenységet arra használtuk fel, hogy kihangsúlyozzuk a függetlenségi mozgalomban vitt, idáig elkonspirált vezető szerepünket. A nyílt kommunista irányítás szembefordította velünk a szociáldemokrata vezetőséget... A polgári és kispolgári rétegek ijedten elfordultak a függetlenségi mozgalomtól. . . Nyílt kiállásunk végzetesebb reakcióját azonban... a kormány általános támadása jelentette. .. Minthogy politikai erőnket nem támasztotta alá megfelelő konspirációs szilárdság, ez a roham végzetessé vált." (PI Arch. MKP KB debreceni ülései.) 139

Az első, az újvidéki eseményekről szóló röplap, 1942. febr. 6-i dátummal jelent meg. Valójában ennél később, terjesztéséről a rendőrségi jelentések február végén adnak hírt. no pi Arch. Röpiratgyűjtemény. П1./1/1942/11.