Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 218

FOLYÓIRATSZEMLE 233 60. születésnapja alkalmából. A páratlanul gazdag életmű hármas pillérét az erdélyi magyar felvilágosodás, az 1918 utáni erdélyi magyar irodalom és a magyarromán irodalmi, valamint művelődési kapcsolatok kutatásában látja. — B. B. VALÓSÁG VIII. évf. (1965) 4. sz.: KARSAI ELEK Történelem hangszalagon címmel Két Magyarország c. rádióelőadássorozatának néhány részletét közli. BAJCSY-ZSILINSZKY ENDRÉNÉ férje, férjének társai ós sajátmaga letartóztatásáról, Kiss János és társai, majd férje kivégzéséről, ERDEI FERENC és DARVAS JÓZSEF a szegedi politikai szervezkedésről, a NPP megszervezéséről, ERDEI FERENC és MOLNÁR ERIK a kormány és a nemzetgyűlés, valamint a helyi közigazgatás működéséről számol be. — Ugyanezen szám SIMONE DE BEAUVOIR Javakorban c. kötetéből közli a Párizs felszabadulása c. részletet. 5. sz. : SZÁNTÓ ZOLTÁN AZ Első Nemzetközi Vörös Ezred címen önéletrajzának új kötetéből a félvidéki harcok keretében az Ipolyon való átkelésről, Zólyom bravúros felszabadításáról, a Kriván-Gyetvánnál harcoló csehszlovák intervenciósok visszavetéséről közöl érdekes és jellemző részleteket. Ezekből nemcsak a vörös ezred hősiessége, hanem a régi hadseregből átvett tisztek, Werth Henrik hadosztály- és Folkusházy dandárparancsnok „több mint gyanús" magatartása is élesen kirajzolódik. 6. sz. : GALÁNTAI JÓZSEF Miért hadakozott a vilmosi Németország? címen azt a nagyszabású vitát ismerteti, amely Fritz Fischer és tanítványa, Immanuel Geiss nyugatnémet történészeknek Németország első' világháborús világhatalmi céljait leleplező könyvei körül felviharzott. A vita feltárt néhány hiányosságod, így pl. az antant hatalmi politika szűkös ismertetését, amit Fischer könyvének második kiadásában és újabb előadásaiban, tanulmányaiban korrigált is; az alapkoncepció azonban sértetlen maradt. A kedvező külföldi, így különösen amerikai fogadtatásra való tekintettel Fischer kritikusai újabban már nem vetik el gyökeresen a könyv koncepcióját, hanem a feldolgozott hatalmas forrásanyag átértelmezését sürgetik. 7. sz. : PÜNKÖSTI ÁRPÁD Történelem dobszóra címmel az 1938 —1946-os időszak néhány eseményét villantja fel Bakonyszentiván, Homokbödöge és Vörösberény Veszprém megyei községek ránk maradt dobolási könyveinek segítségével. — SZABÓ BÁLINT A népi demokrácia és a kommunista politika néhány kérdése a felszabadulás után c. vitacikkében állást foglal Mód Aladár a folyóirat 3. számában megjelent tanulmányának azzal a koncepciójával szemben, amely nem tartja egészében és alapjában véve helyesnek a MKP 1945 — 48 közt folytatott politikáját, s bírálja 1946 vége felé a III. kongresszusnak a szocalizmus fokozatos felépítéséről kialakított helyes stratégiájáról való letérést, a hazai adottságok figyelmen kíviil hagyását, a népi demokrácia szövetségi politikájának megsértését, az átmenetnek elsietett, a nép túlnyomó többségére való támaszkodás nélkül törtónt végrehajtását. Ezzel szemben Szabó Bálintnak az az álláspontja, hogy 1946 vége felé nem következett be stratégiai fordulat a párt politikájában, hanem csupán 1948-ban. Bizonyos változások ugyan 1946—1948 közt is jelentkeztek a párt politikájában a nemzetközi helyzet kiéleződésével, a burzsoázia antikommunista-szovjetellenes politikájának felélénkülésével kapcsolatban, amelyeknek ellensúlyozására a párt kiszorította a burzsoáziát a hatalomból, s szorosabbra vonta a munkásság, parasztság, demokratikus kispolgárság szövetségét; ezt azonban nem lehet stratégiai fordulatként felfogni. Igaz, hogy az 1948-ban bekövetkezett fordulat alkalmából a koalíció mögött még nem állt ott a nép túlnyomó többsége, mint ezt az 1947-es választások eredményéből következtetni lehet. Erre azonban a forradalom békés fejlődése esetén sincs szükség, elég az aktív többség ereje és elszántsága. Ez pedig nem hiányzott. „S a fordulat — hangsúlyozza Szabó Bálint — nem a tömegek nélkül, hanem a tömegekkel, a tömegek aktív részvételével valósult meg." VILÁGOSSÁG. VI. évf. (1965) 3. sz.: KULCSÁR ZSUZSANNA Vallásos álmok egy igazságosabb világról címmel a középkori eretnekségek tanait, szokásait, szertartásait vizsgálja az egyházzal és az államhatalommal való szembenállásuk szempontjából. Az igazságosabb világról szőtt elképzeléshez a középkori eretnekek a papság erkölcsének, az egyházi szertartásoknak, a dogmáknak bírálatán, a feudális világot mindenestül elutasító dualista felfogáson és aszketikus életgyakorlaton keresztül jutottak el. 4. sz.: V. M. XII. Pius és Tiso c. cikke a pápának a szlovák bábállam miniszterelnöke, majd államfője iránti elnéző magatartását mutatja be, amely a zsidók deportálása, egy auschwitzi jelentés, a besztercebányai szlovák felkelés véres megtorlása után sem volt képes lanyha és erélytelen diplomáciai tiltakozásokon túlmenni. 5. sz.: POZSONYI TIVADAR AZ 1945. ÉVI földreform és a klérus c. tanulmánya az egyházaknak, elsősorban a római katolikus egyháznak a földreformmal kapcsolatos ellenséges magatartását vizsgálja. A kato-