Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 218

232 FOLYÓIItATSZEMLE változás a régi kapitalista könyvkiadás megfogalmazta igényekhez képest még nem következett be, de egyes művekben és még inkább a kritikai igények megfogalmazásában megfigyelhetők a törekvések az új típusú ifjúsági regény megteremtésére. A döntő változást csak 1949-től lehet megfigyelni: az ifjúsági irodalom óriási jelentősége a szovjet példa nyomán egyre nyilvánvalóbbá válik, ha pedagógiai aspektusának hangsúlyozásából (főleg modern témáknál) több félreértés, hibás kísérlet is származott. Irodalmi és pedagógiai szempontból egyaránt a kor ifjúsági történeti regényei a jelentősebbek, ha bennük meg is figyelhető az erőltetett aktualizálás és túlzsúfoltság, valamint a haladó hagyomány elég szűkkörű értelmezése. E hibái * ellenére is alapjában rendkívül jelentős eredményeket felmutató periódus után 1953-tól kezdve a párt kezdeményezésére a fejlődés tovább gyorsult, elsősorban a művészi valóságábrázolás és az érdekesség vonatkozásában. Sajnos egyrészt az irodalomtudomány és a kritika ekkor meglehetősen távoltartja magát e kérdésektől, másrészt a mai tárgyú regények száma is lecsökkent, legerősebben 1956-ban. 1958-tól fokozatosan erősödik az új típusú ifjúsági irodalom, műfaji változatosságban és művészileg egyaránt, amint azt a szerző évenként és műfajonként elemezve is bemutatja. — KÁSZON JÓZSEF A pécsi napilapok újjászületése (1944—46) c. visszaemlékezése a korabeli (a reakció és a haladó erők országos összecsapását igen élesen tükröző) pécsi politikai viszonyok és politikai légkör történetéhez is érdekes adatokat közöl. — KÁVÁSSY SÁNDOR A publicista Rippl-Rónai c. rövid cikke a művész 1893 — 1925 között megjelent 37 publicisztikai írását elemezve hangsúlyozza, hogy azok életével és művészetével teljes egységet alkotnak: szempontunkból főleg a művészet nemzeti és nemzetközi vonásainak szükséges egységéről szóló, a tízes években írott cikke érdemel figyelmet. 9. sz.: LÁSZLÓ LAJOS a Sorsunk (1945— 1948) c. tanulmánya a felszabadulás után az országban elsőnek megjelent pécsi folyóirat 1948-ban történt megszűnéséig terjedő történetét ismerteti. A már a felszabadulás előtt is rangos folyóirat és az azt kiadó Batsányi Társaság köré csoportosuló dunántúli értelmiség a folyóirat újjáéledésekor azonnal az aktuális társadalmi-kulturális problémák felé fordult, s ha ez idővel a paraszt-témák szemléletileg a Parasztpárt tendenciájának uralkodóvá válásával járó előtérbe nyomulásához vezetett is a folyóiratban, a korábbi hiány pótlását és mozgósító jelentőségét pozitívan kell értékelni. Jelentős a folyóirat munkája a szomszédos népekkel kialakítandó barátság érdekében is. A Sorsunk a dél-dunántúli vonatkozásban jelentős konkrét kulturális szervezőtevékenységet is kifejtett. Irodalmi termése igen egyenetlen a líra kezdeti túltengésétől végül a próza előtérbenyomulásáig, ami mellett a fiatalabb nemzedék széles körű, horizontálisan is kitáguló kritikai tevékenysége a jellemző, benne (a folyóirat parasztpárti tendenciáinak megfelelően) elsősorban a polgárság hanyatlását és válságát bemutató művek tárgyalásával. Az első években kifejtett tevékenységét pozitívan értékelve a folyóirat későbbi, végül is megszüntetéséhez vezető elbizonytalankodásával és így népszerűségének hanyatlásával szerző részletesen már nem foglalkozik. — RÓNAI BÉLA Költészet és valóság a mecsekvidéki bányák hagyományaiban c. cikke több bányászmondát be is mutatva ezeket mint ,,a bányaművelés és a bányásztársadalom történetének, különféle kultuszok kialakulásának, a misztikus hiedelemvilág fokozatos felbomlásának és helyette a kritikai racionális gondolkodás uralkodóvá válásának sajátos visszatükröződéseit" mutatja be, melyekből fő vonásként egy szigorú és pozitív erkölcsi világkép rekonstruálható. — HAMAR IMRE a nemrég elhunyt jeles író, Barta Lajos életútját ismerteti, kiemelve a baranyai születésű író gyermekkori, majd pécsi újságírói éveit és ezek későbbi munkásságában is megfigyelhető hatását. — KOPRE JÓZSEF Emlékeim a Szabad Szó-ról címen a 40-es évek elejéről közöl adatokat: a lap előfizetőket toborzó akcióiról, kapcsolatairól a Kelet Népé-vei, az 1939 januári, Szabó Pál ünneplése címen megrendezett parasztgyűlésről, a szerkesztési munka problémáéiról az erősödő jobboldali nyomás éveiben. — V. K. KRITIKA. П. évf. (1965) 7. sz.: HORVÁTH ZOLTÁN A Magyarország története e. munkát ismerteti. — 0. M. W IRÁS. 5. évf. (1965) 6. sz.: VARGA JÓZSEF Kiadatlan Ady cikkek a Magyar Közéletből címmel Adynak két első párizsi útja között Bánffy Dezső hetilapjába írt péntekesti leveleiből publikál. À közölt cikkek — Ady politikai állásfoglalásán kívül — formálódó ars poeticajára, színházi, de méginkább képzőművészeti kritikai érzékére, az irodalom, általában a művészet és a társadalom szoros kapcsolatáról vallott felfogására is fényt vetnek. 8. sz. : KEMÉNY G. GÁBOR Janesó Elemér köszöntése címen Erdély vezető magyar irodalomtudósának munkásságát méltatja