Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 218

231 ként szerző megállapítja, hogy ,,a Csillag a maga közel tízéves történetével szocialista folyóiratkultúránk egyik irodalomtörténeti rangú jelensége, maradandó értékű fóruma". 10. sz.: JUHÁSZ GÉZA Csokonai ,,Forradalmi káté"-ja c. tanulmánya a költő A szamár és a szarvas c., 1794-ben keletkezett dialógusáról megállapítja, hogy benne, úgyanúgy, mint az ugyanekkor keletkezett többi állatdialógusban is, érezhető Martinovicsék forradalmi kátéjának hatása. Ebből szerző arra következtet, hogy a jakobinus mozgalom a valóságban sokkal kiterjedtebb volt a perbefogottak szűk körénél, és abba Csokonai is be volt avatva: a politikai tisztánlátásnak a dialógusban megnyilatkozó fokát csak a valamilyen közösséghez tartozás tudat a adhatta meg a költőnek. Ebből és más, a költőnek a mozgalommal való szimpátiájáról tanúskodó adatokból szerző Csokonai portréjának még kikutatandó forradalmi vonásaira hívja fel a figyelmet. — TATÁR FERENC— PÁLFI LAJOS — BÉBER LÁSZLÓ Százéves a Csokonai Színház c., terjedelmes tanulmánya Debrecen egész színháztörténetét ismerteti az erdélyi Nemzeti Játékszín Társaság 1798. augusztus 11-i (az idősebb Wesselényi Miklós br. közvetítésével létrejött) debreceni vendégszereplésétől napjainkig. 1804-ben a város özv. Károlyi Józsefnétól megkapja a család megyeri színházának teljes felszerelését. Az erdélyi társaságból 1810-ben önállósult debreceni társulat 1824-ig működött a városban (közben a Károlyiak nagykárolyi színházának felszerelését is megkapva); azután is többnyire színvonalas vendégtársulatok hosszas szereplése jelentette a város színi életét. Ennek gazdag kibontakozását jól mutatják 1808-tól a szaporodó színházi zsebkönyvek, az állandósuló helyiség, 1865-től pedig a ma is álló színház megépítése. A század második felében azonban a város színi kultúrája teljesen lehanyatlik; a legjobb esetben is ügyes üzletemberek által vitt színházi életbe a politikailag és művészileg egyaránt haladó Horváth Árpád 1936 —1939 közötti színigazgatása hozott magas színvonalat. A felszabadulás utáni napokban a színház már kitárta kapuit, hogy 1949-ben a debreceni színi élet e tanulmányban részletesen értékelt reneszánsza nyíljék meg. — E számban zárul FÜLÖP JÁNOS Angyalföldi krónika c., az 5. számban megkezdett, sajátos műfajú ( irodalmi - történ elmi dokumentumregény -nek nevezhető) művének első könyve. Az egy angyalföldi munkáscsalád történetének 1865 — 1872 közötti éveit bemutató részlet, hátterében érdekes, széles körű alapos gyűjtésen alapuló történeti adatokkal is megfelelően alátámasztott képben mutatja be a kialakuló Angyalföldet a kor rohamosan növekedő fővárosában. — V. K. JELENKOR. VIH. évf. (1965) 6. sz.: CSUKA ZOLTÁN Viharban c. alatt (I, II. rész 3, 5. számokban) Pécs felszabadulásának első heteivel kapcsolatos, 1944 végóig nyúló emlékeit ismerteti: személyes vonatkozásain túlmenően jelentősek szerzőnek a pécsi újságírás és politikai közélet megindulásával kapcsolatos érdekes adatai. — HÁRS EVA A pécsi képzőművészeti élet húsz éve c. tanulmánya (I, II. része a 4, 5. számokban) a fejlődést három, a szervezeti formák változásának megfelelő periódusban mutatja be — igen tanulságos adalékként az utolsó húsz év vidéki kulturális viszonyai történetéhez egy általában kevéssé ismert területen. Az 1944—1949 közötti periódusban a felszabadulás utáni hetekben azonnal újraéledő pécsi és déldunántúli képzőművészeti élet a Képzőművészek Szabad Szervezetének Pécsi Cso-. portja keretében bontakozott ki: céltudatos, következetes munka indult meg, mely kiállítások rendezésében, szabadiskolák alapításában, pécsi képtár létesítésének terveiben jelentkezett; 1948-ban a párton belül is megalakult a helyi képzőművész csoport. Az 1950-1957 közötti periódusban a művészeti élet keretét a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Baranya megyei Munkacsoportja c. szervezet alkotta. Művészetileg e korszak kétségtelen eredménye, hogy a képzőművészek figyelmét a dolgozó emberre irányította, a szervezeti keretek túlságos kitágítása (ugyanakkor a budapestiekkel szemben a vidékiekben mellőzöttség érzését is keltve) azonban lehetővé tette művészileg éretlen elemek bajkeverő, a csoport munkáját sűrűn akadályozó akcióit is. Ennek ellenőre a csoport népművelő s művészeti nevelő tevékenysége tovább is folytatódott, és számos kiállítás is létrejött. 1957-ben a csoport négy tagozatra oszlott, a tagság által követni kívánt főbb művészi irányzatok szerint. 1958 elejétől a Képzőművész Szövetség Pécs-baranyai Munkacsoportja újjászerveződött, és ismét egységesült a szervezet: az utóbbi éveket a művészi színvonal emelkedése, megnövekedett kiállítási és népművelési lehetőségek ós tevékenység, és az egyre erőteljesebb helyi hivatalos és társadalmi támogatás jellemzi. 8. sz.: KOLTA FERENC Húsz év ifjúsági irodalma (I, II. rész a 6, 7. számokban) c. tanulmánya (hangsúlyozottan csak a tíz éven felülieknek szóló irodalmat tárgyalva) a fejlődés 1945 — 1948 közötti periódusát értékelve megállapítja, hogy itt gyökeres