Századok – 1966
Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 218
FOLYÓIRATSZEMLE 227 kifejti, hogy az 1929/33-as gazdasági válság szükségessé tette a magyar uralkodó osztály számára, hogy a demagógia korszerű módszereit elsajátítsa, „ideológiai fegyvereit korszerűsítse", s jelentős — elsősorban értelmiségi — tömegeket igyekezzék megnyerni annak a totális fasizmus magyarországi létrehozására irányuló kísérletnek, amelyet Gömbös kormánya kezdett el. Gömbös kormánya az értelmiség megnyerésére irányuló korszerű totális fasiszta propaganda céljára létrehozta az Űj Magyarság c. napilapot és a Függetlenség-et; kezébe kaparintotta a Magyar -ság-ot, továbbá követő gárdát toborzott a politikai katolicizmus táborából. A tanulmány figyelmének középpontjában mindezek közül az ún. „új szellemi front" kísérlete áll: Zilahy Lajosnak az a politikai akciója, amelynek keretében a Magyarország c. lap szerkesztői posztját felhasználva mozgalmat igyekezett szervezni neves írókból, elsősorban a népi írók soraiból Gömbös politikájának támogatására. — ALSZEGHY ZSOLT Magyar verses paszkvillus a XVIII. század közepéről címen egy, valószínűleg német fordításból származó Luther-ellenes gúnyverset ismertet. — FRANYÓ ZOLTÁN Ady Endre — táblai díjnok úr c. alatt Ady egyetemista éveinek egy rövid epizódját, 1897/98-as néhány hónapos temesvári hivatalnokoskodását ismerteti szépirodalmi hangvételű elbeszélő formában. — CSAPLÁR FERENC A váci intermezzo. Fejezet Juhász Gyula életéből című cikke Juliász Gyula Vácott eltöltött egy éves piarista noviciusságának történetét írja le, és elemzi a költő lélektani fejlődésének szempontjából. A felszabadulás előtti irodalommal szemben, amely a váci évnek Juhász miszticizmus iránti fogékonyságának kifejlődésére . tett hatását méltatta, a költőnek azokat a noviciussága idején átélt nyomasztó élményeit tekinti művészi pályája szempontjából lényegesnek, amelyek kiábrándították a vallásból és a rendből való kilépésre bírták. — REDL KÁROLY Problémák Gellért püspök Delibcratio-jában c. tanulmánya első része azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy Gellért Deliberatio-jának Dionysus-Areopagita tanainak hatását tükröző részei a filozófus műveinek görög eredetiben való tanulmányozása vagy kizárólag az ismert latin fordítások alapján keletkeztek-e. A kérdés jelentősége abban áll, hogy ha Gellért a görög eredetit használta, akkor művének jelentős szerepe volt Dionysus Areopagita tanainak nyugati terjesztésében, s általában ily módon a keleti teológia nyugati hatásának közvetítésében. A szerző véleménye szerint azonban a görög eredeti ismerete nem bizonyítható kielégítő módon. A tanulmány által felvetett másik probléma a Deliberatio-ban tárgyalt magyarországi eretnekség jellege. A szerző elveti azokat a feltételezéseket, amelyek bogumil vagy kathár eretnekmozgalmak magyarországi létezésére vélnek következtetni, és feltételezi, hogy Gellért eretnekségen a magyarországi pogány mozgalmakat értette. — Sz. M. KÖZGAZDASÁGI SZEMLE. XII. évf. (1965) 4. sz.: A Magyarország felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából megjelent szám a két évtized gazdasági fejlődését áttekintő, a tapasztalatokat összegező tanulmányokat közöl. FÖLDI TAMÁS A magyar közgazdasági szakirodalom két évtizede c. összefoglaló tanulmányában négy szakaszban nem csupán a magyar közgazdasági szakirodalom, hanem a közgazdasági könyv- és folyóiratkiadás, ismeretterjesztés, sőt ezen túlmenően az egész magyar közgazdaságtudomány fejlődésének kritikai szempontokban gazdag, árnyalt és differenciált ábrázolását nyújtja. — B. B. MAGYAR FILOZÓFIAI SZEMLE. 9. évf. (1965) 2. sz.: ÁGH ATTILA Népi demokratikus forradalmunk néhány kérdése címen megkísérli az ún. Sipos-vita eddigi mérlegét megvonni. A vita szerinte a népi demokratikus átalakulás jellegének, vagyis általános vonásainak megítélésében nagyjából pozitív eredményre vezetett; ezeket a konkrét eredményeket 9 pontba sűríti. Az is nyilvánvaló a szerző szerint, hogy a kelet-európai népi demokratikus fejlődést, mint a szocializmusra való átmenet sajátos útját meg kell különböztetni az átmenet más formáitól, pl. a szovjet úttól, az ázsiai népi demokráciák útjától, ill. a gazdaságilag elmaradt országok fejlődésétől. A magyar fejlődés sajátosságainak kérdésében azonban változatlanul erős véleménykülönbség mutatkozik. A vita magjának Ágh a magyar forradalmi helyzet értékelését tekinti. Ennek tisztázásához kíván hozzájárulni a, forradalom előzményeinek, azaz a forradalom feltételei kialakulásának két periór dúsra bontott, részletes elemzésével. A döntő kérdésben a vitázókkal, különösen Szabó Bálinttal szemben, változatlanul Sipos János felfogását osztja: a forradalmi helyzet szerinte is a felszabadulás nyomán alakult ki. De ugyanakkor Sípossal szemben jobban hangsúlyozandónak tartja, hogy a forradalmi helyzet egyes elemei már a felszabadulás előtt is megjelentek. A között a két megfogalmazás között, hogy a forradalmi helyzet nem alakult ki, ill. nem jutott el teljes kibontakozásáig, Ágh szer rint lényeges különbség van. A szerző 15*
