Századok – 1966

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 218

228 FOLYÓIItATSZEMLE lényegében egyetért a magyar forradalom késésének Sipos tanulmányában kifejtett koncepciójával is, csak differenciáltabb megfogalmazást javasol: „Magyarországon a forradalmi helyzet kialakulása, a forra­dalmi folyamat egésze késésben van a többi kelet-európai országhoz képest, a háborús válság mélyüléséhez, a nemzetközi hely­zetben beállott fordulathoz képest, ugyan­akkor azonban a késve kibontakozó objek­tív feltételekhez viszonyítva a szubjektív feltételek is elmaradottak". — B. B. MAGYAR KÖNYVSZEMLE. 81. évf. (1965) 2. sz.: CASAMASSIMA, EMANTTELE A Corvin-kódexek néhány másolójára vonat­kozó észrevételek és megjegyzések címmel egyes Corvina-másolók személyének meghatáro­zására tesz kísérletet. — HERVAY FERENC L'imprimerie du mailre Philippe de Nagy­szeben et les premiers livres en langue roumaine c. tanulmánya azt bizonyítja, hogy Nagyszebenben a XVI. század első felében cirillbetűs nyomda működött. A nyomdának három terméke ismeretes: egy 1544-ben nyomtatott román nyelvű kate­kizmus, amelyből ugyan nem maradt fenn egyetlen példány sem, de létezését megbíz­ható adatok bizonyítják. A második könyv egy ó-egyházi szláv nyelvű evangeliárum, melyből két példány megmaradt: egyik a leningrádi Szaltükov-Scsedrin Könyvtár­ban, a másik az ungvári egyetem könyv­tárában. A harmadik ismert nagyszebeni cirillbetűs könyv az 1547 — 48 körül készült kéthasábos román és egyházi szláv nyelvű evangeliárum, amelynek a Máté evangé­liumát tartalmazó része megmaradt és ugyancsak a leningrádi Szaltükov-Scsedrin Könyvtár birtokában van. Ez utóbbi munka a legrégibb reánk maradt román nyelvű könyv. — BORSA GEDEON—WALS, JAMES E. Eine gedruckte Selbstbibliographie von J ohannes Sambucus címen közlik Johannes Sambucusnak egy, az Öster­reichische Nationalbibliothek-ban felfede­zett, saját maga által műveiről készített bibliográfiáját. — KÓKAY GYÖRGY Göttinga és a magyar újságírás kezdetei c. tanulmánya a magyar újságírás úttörőjének, az első magyar újság szerkesztőjének, Rát Mátyás­nak göttingiai diákéveivel foglalkozik azt kutatva: mennyiben hatottak ezek a tanuló­évek újságírói magatartásának kialakulá­sára. Göttingában, az Angliával perszonál­unióban álló Hannover állam egyetemi városában szabadabb, felvilágosultabb szel­lem uralkodott mint a többi ekkori német egyetemen. Ennek egyik megnyilvánulása volt, hogy mint az államtan segédtudomá­nyát, külön studiumként tanítottak sajtó­tant. Ennek előadója a hazánk tudományos életére más vonatkozásban is nagy hatást gyakorló Schlözer volt. Sajtókollégiuma, rendszeres újságkommentárok, az „újság­olvasás művészetére" akarta megtanítani hallgatóit. A szerző elsősorban Schlözer a sajtóra vonatkozó nézeteinek hatását nyomozza Rát munkásságában, alapul véve a német professzor Entwurf eines Zeitungs Collegii — Entwurf zu einem Reise Collegio c. tanulmányát, amelynek tételei fellelhetők Rát lapjának program jellegű megnyilatkozásaiban. — SILFEN JÁNOS A Bécsi Magyar Kiadó című cikke rövid méltatás az 1919 utáni demokratikus emigráció könyvkiadójának tevékenységé­ről. Áttekinti a kiadó által megjelentetett fontosabb politikai és szépirodalmi munká­kat. A politikai művek elsősorban a fehér­terror elleni aktuális írások. — JAKÓ ZSIG­MOND Újabb adatok Hoffgreff György kolozs­vári nyomdász életéhez c. tanulmánya a brassói iskola anyakönyve alapján bebizo­nyítja, hogy Hoffgreff kolozsvári szárma­zású volt. Abból, hogy neve az anyakönyv­ben a második helyen szerepel, arra követ­keztet, hogy nem tanulója volt az iskolá­nak, hanem az oktatószemélyzethez tarto­zott. Ennek alapján feltételezi, hogy Hoff­greffet szoros kapcsolat fűzte a brassói iskola vezetőjéhez, a neves humanista ós lutheránus Honterushoz. Fentieket meg­erősíti azzal a feltevéssel, hogy a witten­bergi egyetem erdélyi származású tanulói­nak nevei között egy hasonló névalakban Hoffgreff tévesen írt nevét véli felfedezni, s így a neves nyomdásznak wittenbergi vég­zettséget tulajdonít. Külföldi iskolái indo­kolnák, hogy Honterus munkatársai sorába tartozott. A tanulmány állítása szerint Hoffgreff kolozsvári nyomdászi műkő dését 1550 előtt nem kezdte meg. — Sz. M. MAGYAR TUDOMÁNY. Új folyam 10. köt. (1965) 5. sz.: DONÁTH REGINA A Ma­gyar Tudományos Akadémia első tervezete 1735-ből címen kifejti, hogy az első ma­gyarországi akadémiai tervezetről Toldy Ferenc tudósít Az akadémia eszme Ma­gyarországon Bessenyei előtt с írásában. Toldy szerint 1735-ben Lotharingiai Ferenc akkori császári helytartó tanácsosa, Ger­meten, kidolgozott egy akadémia alapítá­sára vonatkozó tervezetet. Ezt a tervezetet Toldy egy névtelen és azóta elveszett tör­téneti munka alapján ismerteti. Szerző Batthyány József hercegprímás iratai kö­zött talált egy 1735-ös keltezésű, magyar­országi tudományos akadémia létesítését javasló tervezetet. A szerző véleménye szerint ez azonos a Toldy Ferenc által említett Germeten-féle tervezettel. A ta­nulmány függelékben közli a tervezet teljes szövegét. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom