Századok – 1966

Történeti irodalom - Mészáros István: A középkori nevelés (Ism. Kardos József) 212

212 TÖRTÉNETI IRODALOM giak névsora tovább bővül. így 1569-ben FranciseusSiler ira tkozik be Nagyszebenből. 1583-ban az ismert reformátor, Szegedi Kis István fiával, Stephanus Scegedinus-szal találko­zunk (tandíját egy „török arannyal" fizette), majd 1570 végén a nem kevésbé ismert ráckevei református prédikátorral, Skaricza Mátéval, akiről mindeddig nem tudtuk, hogy Genf és Wittenberg közt Bázelben is töltött egy szemesztert. BENDA KÁLMÁN MÉSZÁROS ISTVÁN : A KÖZÉPKORI NEVELÉS (Egyetemes Neveléstörténet 5—6. Budapest, Tankönyvkiadó. 1964. 157 1.) A neveléstörténet művelése terén már régóta mutatkozó hiányt kívánja pótolni, a szakértők és a szakmához közelállók — elsősorban pedagógusok — jogos igényét igyekszik kielégíteni az MTA Neveléstörténeti Albizottsága által kibocsátott egyetemes neveléstörténeti füzetsorozat. A sorozat megjelenését indokolttá, sőt szükségessé a neveléstörténettel szemben támasztott igények növekedése tette. A neveléstörténetnek a pedagógia tudományán belül játszott rendkívül fontos szerepe teljesen kézenfekvő, ezen túlmenőleg a művelő­dés történetében, a kultúra történetében, szélesebben véve az emberi társadalom törté­netében is jelentős hely illeti meg. Ez különösen élesen jelentkezik éppen napjainkban, mikor a történettudományon belül az ideológiatörténeti kérdések iránt megnövekedett érdeklődéssel találkozhatunk. A nevelés és az oktatás céljának, anyagának, módszereinek feltárása lehetővé teszi egyes adott történeti korok gondolatvilágának, ezen belül jelentkező törekvéseinek, elképzeléseinek alaposabb megismerését és ezzel a vizsgált időszakról alkotott kép tel­jesebbé tételét. Az igényes, marxista szellemű művelődéstörténeti kutatások és eredmények nagy­inértékben hozzájárulhatnak, elsősorban az oktató-nevelő munka területén, a helyes történelemszemlélet, marxista világnézet kialakításához. Az ilymódon jelentkező összetett ós jelentős követelmények számos és sok eset­ben halaszthatatlan feladatok elé állítják a már eddig is számottevő eredményeket elérő neveléstörténeti munkálatokat. A sürgető igények figyelembevételével — számba­véve az iskolareform által a pedagógusok elé állított fokozott követelményeket is — határozta el az MTA Neveléstörténeti Albizottsága az egyetemes neveléstörténetet fel­ölelő kézikönyv munkálatainak megindítását. A célszerűség, de főleg a sürgősség köve­telményét tartva szem előtt, különálló füzetekből felépülő sorozat megindítására esett a választás. A 70 füzetre tervezett sorozat az egyetemes neveléstörténet legfontosabb témáit öleli fel, melyek feldolgozásával a legkiválóbb magyar neveléstörténeti kutatókat, szakembereket bízták meg. A füzetsorozat szerzői elé azt a feladatot állították, hogy lehetőség szerint a témára vonatkozó eddigi kutatások szintézisét adják. Az egyéni kutatásokon alapuló közlés igényét elsősorban a magyar vonatkozású témák tekinteté­ben tartották szükségesnek, míg az egyetemes történeti feldolgozásokban — figyelembe­véve a lehetőségeket — az eddigi eredmények összefoglalását és a további feladatok kijelölését kívánták meg. Ez természetesen nem jelent merev elhatárolást, hiszen az eddigi eredmények is tanúskodnak az egyetemes témáknál jelentkező egyéni kutatások­ról és arról, hogy a sorozat összefoglaló jellege az egyéni kutatás részletességének is kije­löli a határát. A már megjelent füzetek egységes elveken nyugvó átgondolt és alapos szerkesz­tésről tesznek bizonyságot. Ennek részletezése mégis inkább egy későbbi időre tartozik, mikor a füzeteknek már nagyobbrésze megjelent. A munka fontosságára utalnak a sorozat tervének megalkotói által felállított köve­telmények, amelyek célul tűzték ki olyan kézikönyv, illetve kézikönyvek megvalósítá­sát, amelyek összegezik az eddigi eredményeket, irányt és alapot adnak a további neve­léstörténeti kutatásoknak és ezen alapuló szintétizálásnak, hasznos segítséget nyújta­nak a gyakorló pedagógusoknak és a pedagógusképző intézményeknek, alkalmas segéd­eszközként felhasználhatók a társtudományokban és az érdeklődök széles körének e tekintetben mutatkozó művelődésbeli igényét teljesen kielégítik. A már megjelent köte­tek tanulmányozása alapján, a szakmai körök ós az olvasóközönség részéről mutatkozó fogadtatást is figyelembevéve jogosan állítható, hogy a kitűzött feladatok a megvalósu­lás stádiumában vannak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom