Századok – 1966
Vita - A párt szövetségi politikájának történeti fejlődése (1936–1962) (Tóth István–Vértes Róbert) 138
156 a pírt szövetségi politikájának fejlődése Hangsúlyozta, hogy a mennyiségi tényezők vizsgálata nem mentesíthet a minőségi elemek vizsgálatától. E tekintetben a statisztikai megközelítés, különösen egy rövid történeti periódus vizsgálatánál, nem nyújthat kellő bizonyítékot, bizonyos folyamatok teljes jellemzéséhez. A továbbiakban az előadások és az elhangzott hozzászólások több részletkérdéséhez fűzött megjegyzést. Az ülésszakot értékelve hangsúlyozta, hogy érdemes volt összehívni a tanácskozást, mert a felvetett kérdések érdekesek, hasznosak voltak és újabb gondolatokat adtak a kérdéssel foglalkozó történészek számára. * A két napos ülésszak anyagának ismeretében elmondhatjuk", szerencsés volt, hogy a Párttörténeti Intézetnek a felszabadulás 20. évfordulója alkalmából rendezett tudományos ülésszakán éppen a párt szövetségi politikáját vizsgálta. Ez annál is aktuálisabb volt, mert a szövetségi politika az elmúlt 6 — 8 évben társadalmi életünk egyik legfontosabb, élő kérdésévé vált, ami magával hozta azt is, hogy ezzel kapcsolatban más-más előjellel ugyan, de egyaránt hibás nézetek is felszínre kerültek. 1949— 195íi között a párt szövetségi politikája jelentős torzulást szenvedett, s amikor a MSzMP az ellenforradalom leverése után kidolgozta a maga szövetségi politikáját, úgy tűnt, hogy ez „vadonatúj" politika és nincsenek történelmi előzményei a magyar kommunista mozgalomban. Ez az ülésszak meggyőzően bizonyította, hogy a szövetségi politika a kommunista párt politikájának és gyakorlati tevékenységének kezdettől fogva szerves része volt; történeti feldolgozásával azonban mind ez ideig adósak vagyunk. A téma kutatásának aktualitását növeli az is, hogy a népi demokratikus forradalom vitatott kérdései nem utolsósorban éppen a párt szövetségi politikáját érintik. A tárgyalt probléma időszerűségét — és hogy mennyire napjaink egyik legfontosabb társadalmi kérdésének történeti előzményeiről van szó — igazolta az is, hogy a hozzászólók egy része óhatatlanul kitért, a legutóbbi évek gazdasági, társadalmi, politikai, ideológiai életének e kérdéssel kapcsolatos vonatkozásaira. Természetesen a szövetségi politikáról rendezett első vitától nem várhatjuk azt. hogy minden kérdésre végleges feleletet adjon, de az előterjesztett referátumok és a hozzászólások így is egy sor kérdésben jelentős előrelépést tettek. Ezenkívül pedig jó néhány — eddig elhanyagolt — kérdés vizsgálatára hívták fel a figyelmet. Ilyenek többek között az objektív tényezők mellett a szubjektív tényezők mélyreható vizsgálata, a szövetségi politika elemzése a partnerek oldaláról és a nemzetközi helyzet hatásának fokozottabb figyelembe vétele. Összegezésül megállapíthatjuk, hogy a szövetségi politikáról lefolyt tanácskozás alkalmas kiindulási pont e széleskörű probléma történetének tudományos feldolgozására, egy sor kérdésre már ebben a stádiumban is elfogadható választ adott, másokkal kapcsolatban pedig megjelölte a további vizsgálódás irányát. Tóth István—Vértes Róbert
